Viszonylag nagy lesz a magyar szavazati súly

A szomszédos országokkal összevetve is igen erős lesz Magyarország pozíciója a belépés után: Szlovákiának például öttel kevesebb voksa lesz, mint hazánknak (csak hét), noha a lakosságszám különbsége éppúgy bő ötmillió fő, mint a belga--holland viszonylatban, ahol viszont Hollandiának csupán eggyel lesz több szavazata, mint Belgiumnak. Két vokssal nagyobb súlya lesz Magyarországnak Ausztriánál is -- ez is példátlan az elmúlt évszázadok történelme során...
Szintén előnyös Magyarország szempontjából, hogy csak hárommal lesz kevesebb szavazata, mint Romániának, amelynek pedig több mint 12 millióval nagyobb a népessége. Elemzők szerint egyébként a szavazatmegosztási kompromisszumnak Románia az egyik nagy vesztese (bár tagsága meglehetősen távolinak tűnik, s megfigyelők úgy vélik, jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, hogy voksainak száma miatt tiltakozzon) -- miként a nagy nyertesek közé sorolhatja magát Spanyol- és Lengyelország. A megállapodás persze valamilyen szinten minden tagállam számára elfogadható, hiszen különben nem jött volna létre.
A végső kompromisszum során kialakult 3,468 százalékos magyar súly amiatt is kedvező, hogy hazánk ugyanannyi szavazatot kap majd csatlakozása után a miniszteri tanácsban, mint amennyi a hozzá hasonló népességgel rendelkező tagokat illeti meg. Magyar szempontból az is pozitívum, hogy míg a hazánknál csupán 1,2 millió lakossal kevesebbel rendelkező Svédország a magyaroknál kettővel kevesebb szavazatot ad le majd a tanácsban (tízet), addig a magyarországinál 440 ezer fővel népesebb Görögországnak nem jut több voks.
Az 1999. január 1-jei népességi adatokon alapuló szavazatmegoszlási terv amiatt is előnyös hazánknak, mert a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján nyilvánvaló, hogy a csatlakozásig hátralévő időben a magyar népesség még akár 100-200 ezer fővel is csökkenhet, míg például a svéd és a görög valószínűleg nőni fog.
A magyar szavazati súly értelemszerűen mindaddig magasabb lesz a 3,468 százaléknál, amíg a tagok száma el nem éri a 27-et, s ez meglehetősen távolinak tűnik. Más aránnyal azonban mindaddig nem lehet számolni, amíg ki nem derül, pontosan mely országok kerülnek a bővítés első körébe. Abban az -- erősen hipotetikus -- esetben, ha például a csatlakozási tárgyalásokat 1998-ben elkezdett 5+1 jelölt alkotná a bővítés első hullámát, úgy hazánk szavazati súlya a belépéskor kereken 4,00 százalékos lenne (12 szavazat az összesen 300-ból).
A szavazati súlyok összevetésekor egyébként feltűnő még, hogy Málta mennyire rosszul járt a többi miniállamhoz, illetve a lakossági arányokhoz képest. Szembeötlő az is, hogy például Lettországnak ugyanannyi szavazata lesz, mint Észtországnak, miközben hárommal kevesebb, mint Litvániának -- holott mindkét viszonylatban durván egymillió lakos a különbség.