A bevándorlók fő célpontja Nyugat-Európa

Nyugat-Európában egyre nagyobb arányban dolgoznak külföldiek a gazdaságban. A fiatal munkaerő beáramlása ugyanakkor csak a demográfiai gondok tüneti kezelésére alkalmas -- állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD. Egyre kiterjedtebb a nyugat-európai illegális bevándorlás is, amely tavaly -- félmillió fővel -- rekordot döntött.
Az Európai Unióban intézkedéscsomag készül a belső migráció előmozdítására, ugyanis az elvben szabad munkaerő-áramlás hatása nemigen látszik az adatokon. A lakosság kötődik eredeti hazájához, de a például a nyelvi különbözőség és a szakbizonyítványok dzsungele is nehezíti a munkavállalást.
Magyarországon alig nő a hivatalos bevándorlók száma, de egyre több az illegális. Az utóbbi három évben átlagosan évi 700 embercsempész bukik le. 1998-ban 16 000 külföldit utasítottak ki a magyar hatóságok.

Az utóbbi évtizedek migrációs folyamataiban akad néhány jól meghatározható trend: az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália ma már elsősorban Ázsiából és a fejlődő világból fogad bevándorlókat, míg az Európából áttelepülni kívánók száma enyhén csökkent. Az utóbbi években a bevándorlási célterületek közül Nyugat-Európa és Japán került az első helyre, ám a bevándoroltak abszolút számát tekintve az Egyesült Államok és Németország, a külföldi népesség arányát illetően pedig Luxemburg, Svájc, Ausztrália és Kanada továbbra is vezet. A migráció jellemzően egy-egy földrajzilag jól behatárolható régión belül zajlik, s továbbra is legtöbbször a családegyesítés szándéka motiválja a kivándorlás mellett döntőket. Az Európán belüli intenzív migrációs mozgás egyértelműen az uniós tagállamok irányába mutat. Komoly változások tapasztalhatóak az Észak-Afrikát elhagyók letelepedését illetően; a maghrebiek a hagyományos célpont Franciaország mellett növekvő számban választják Spanyol- és Olaszországot. Ugyanezen dél-európai országokban gyorsan emelkedik a kínai származású lakosság aránya is.
A tanulmány készítői részletesen vizsgálták az egyes országokban a munkaerő-piaci helyzet, a gazdaság növekedése és a külföldi illetékességű munkavállalók arányának összefüggéseit. Általános következtetés, hogy a recesszió elsősorban az idegeneket sújtja, míg a konjunktúra áldásaiból kisebb mértékben részesülnek. Az egyes államokban jóval nagyobb különbségek tapasztalhatóak a külföldiek és a lakosság egészének foglalkoztatottsági helyzete között: Dániában és Belgiumban például a két csoport munkanélküliségi rátája között háromszoros az eltérés a bevándoroltak kárára.
Brüsszel a megoldást a bevándorlási politika közösségi szintű egységesítésében látja, amit azonban a tagállamok többsége élesen ellenez. Ausztria, Belgium, Francia- és Olaszország esetében a rasszizmus erősödése inti óvatosságra a kormányokat, Nagy-Britannia, szuverenitását védelmezendő, egyelőre a schengeni szerződéshez sem csatlakozott. Az illegális bevándorlók problémájára legutóbb a rendkívül szigorúra sikeredett új spanyol idegenrendészeti intézkedések irányították rá a figyelmet -- adja hírül a Die Presse. A madridi törvényhozás döntése a külföldiek jogállásának csorbítása és az illegális munkavállalásra vonatkozó szankciók súlyosbítása mellett lehetővé tenné a 150 ezer főnyi, illegálisan Spanyolországban tartózkodó külföldi azonnali kiutasítását. A spanyol kormány lépésével a fokozódó társadalmi nyomásra reagál, a közvélemény ugyanis a katasztrofális munkanélküliségi adatokat a főleg ecuadori, lengyel és marokkói bevándorlók nagy számával hozza összefüggésbe -- írja az Independent. Az intézkedés a mellett, hogy súlyos emberi jogi és humanitárius kérdéseket is felvet, a külföldiek által szervezett tüntetésekbe torkollott.
A spanyol példával ellentétben a képzett munkaerő becsábítása és az országban tartózkodó külföldiek státusának legalizálása érdekében az Európa első számú befogadó országának számító Németország tavaly alapvetően módosította állampolgársági törvényét, lényegesen könnyítve a honosítási procedúrát. Spanyolországgal közös vonás, hogy az évtized végére a bevándorlók többsége ide is Lengyelországból érkezett.
Még mindig tartja magát az a nézet, miszerint a nyelvi akadályok miatt az európai munkaerő mobilitása soha nem érheti el az Egyesült Államokban tapasztalt szintet -- írja a Financial Times hasábjain megjelent közös cikkében Anna Diamantopoulou foglalkoztatási és Frits Bolkestein belső piaci biztos. Szerintük azonban felmérések bizonyítják, hogy a munkavállalók tagállamok közötti mozgását korántsem csupán nyelvi és kulturális tényezők magyarázzák. A Stockholmban napirendre kerülő javaslatok között várhatóan szerepelni fog egy, üzletemberek által vezetett akciócsoport megalakítása; ez a tagországok közötti munkaerőmozgás akadályait lesz hivatva számba venni, és ötleteket kíván adni a lehetséges megoldásra.