BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A fiatalok és a jómódúak nyaralnak

Sok magyar, a megkérdezettek csaknem 40 százaléka soha nem üdül Magyarországon. Elsősorban a nagyvárosban élő, 100 ezer forint felett kereső felsőfokú végzettségű huszonévesek nyaralnak az ország határain belül, derül ki abból a felmérésből, amelyet a Gfk Hungária Piackutató Intézet készített a Magyar Turizmus Rt. megbízásából.

A magyar lakosság 15 százaléka gyakran, 47 százaléka pedig alkalmanként nyaral Magyarországon. Elsősorban a fiatalok választják a hazai üdülőhelyeket pihenésre. A tizen- és huszonévesek 21 százaléka gyakran üdül belföldön, míg a harmincasok 28 százaléka soha, az 50 és 60 közöttieknek pedig csaknem fele nem jut el még hazai nyaralásra sem. A Gfk Hungária Piackutató Intézet ezerfős felméréséből kiderül, hogy minél magasabban iskolázott valaki, annál gyakrabban él a belföldi üdülés lehetőségével. Míg a nyolc általánost végzettek 57, addig a felsőfokú végzettségűeknek csak 17 százaléka az, aki soha nem választja a magyarországi üdülőhelyeket. Elsősorban a nagyvárosi és a budapesti lakosokra jellemző, hogy itthon töltik szabadságukat, a falusiaknak pontosan a fele nem jár belföldre üdülni.
Persze meghatározza a szokásokat az anyagi helyzet is. A 40 ezer forintnál kevesebbet keresőknek csak 5 százaléka rendszeres belföldi utas, a százezer forint feletti jövedelműeknek viszont 29 százaléka. Az elmaradottabb észak-magyarországi és észak-alföldi régiók lakosainak fele nem tud még itthon sem nyaralni, míg a dunántúliaknak csak 30 százaléka kénytelen lemondani erről.
Abban, hogy külföldön vagy belföldön töltik-e az emberek a szabadságukat, nincs lényeges különbség. Az viszont kiderül a felmérésből, hogy külföldön 59 százalék vízparti nyaralást választ, a belföldi utaknál pedig a hegyvidéki üdülés a legnépszerűbb (28 százalék). A falusi turizmust, illetve a városlátogatást csak 5-6 százalék preferálja.
Változott az üdülés programja is -- állapítja meg a felmérés. Bár még mindig a passzív kikapcsolódás és a városnézés a legkedveltebb időtöltés, addig a megkérdezettek 20 százaléka a gyógyulást keresi. A kulturális turizmus a népszerűségi lista végén áll, 13 százalék érdeklődik az ilyen utak iránt. A gyógy- és egészségturizmus egyértelműen az idősek és főleg a nők kikapcsolódása. A 30 éven aluliaknak csak 2 százaléka venne részt szívesen ilyen üdülésen.
Az aktív pihenést csak minden ötödik ember tartja vonzónak. A tizen- és huszonéveseknek az egyharmada érdeklődik az ilyen programok iránt, bár sport- és mozgásszeretetük lényegesen nagyobb arányt indokolna -- figyelmeztet a Gfk. A negyveneseknek 18, az ötveneseknek és a 60 éven felülieknek is alig valamivel több mint 10 százaléka tudja elképzelni, hogy aktívan pihenjen. Ez annyit jelent, hogy az 50 évet betöltők teljesen lemondanak a nyaralásról -- írja a felmérés. Akik elkötelezettek az aktív belföldi turizmus iránt, azoknak is csak 58 százaléka választ valamilyen aktív programot, a többiek végül másfajta pihenés mellett döntenek. Akik mégis aktívan kívánnak pihenni, azoknak 62 százaléka túrázással szeretné eltölteni az időt. Az utóbbi időben népszerűvé vált a kerékpározás és a vízisportok is. A lovaglás, a tenisz, az extrém sportok és a golf kedveltsége viszont nem haladja meg a 10 százalékot.
A mozgásban gazdag üdülés hazai feltételeit általában jónak tartják. A természetjárás lehetőségeiben mindössze 10 százalék talált valamilyen kifogást. A kerékpározás helyzetét tartják -- a megkérdezettek 24 százaléka -- a legkritikusabbnak.
Az emberek többsége (61 százalék) a családtagok, ismerősök beszámolója alapján dönt az üdülőhelyről. A második legfontosabb forrás a korábbi tapasztalat. Csak ezután következnek az utazási irodák prospektusai, a hirdetések és az újságcikkek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.