Agrártárgyalások már az idén

Brüsszelben feltűnést keltett, ahogy Franz Fischler agrárbiztos a napokban egyfajta "agrároffenzívát" indítva kezdett el érvelni olyan belső változtatások mellett, amelyek tényleges kihatásukban nem csak az 1999-ben Berlinben elfogadott közösségi agrárrefomot terelhetik újabb irányba, de meghatározóak lehetnek a csatlakozási tárgyalások és a majdani taggá válás feltételeire is.
"Az agrárpolitika pezsgésben van, amelyben egyszerre négy szempontot is figyelembe kell venni: a mostani marhaválság nyomán ismét teret nyerő igényt az élelmiszer-biztonság erősítésére, az Agenda 2000-ben előírt bizottsági felülvizsgálat szükségét a közös agrárpolitika lényegi elemeiről, a csatlakozási tárgyalásokon esedékessé váló érdemi állásfoglalást az egyelőre nyitva hagyott érzékeny kérdésekről, és a WTO keretében esedékes újabb agrárkereskedelmi liberalizációs tárgyalások kilátásait" -- mutatott rá ennek kapcsán egy bizottsági munkatárs.
A csomag különböző elemei időben eredetileg nem feltétlen fednék teljesen egymást. Az 1999. márciusi berlini EU-csúcs határozata nyomán a gabona és az olajos magvak esetében 2002-ben válna esedékessé a bizottsági vélemény elkészítése, ugyanez a marhaszektorban lényegében folyamatosan halad, míg a tejrezsimet csak 2003-ban kellene górcső alá venni. Ugyancsak 2002-re kért viszont a berlini csúcs jelentést arról, miként szavatolható az agrárbüdzsé kordában tartása, esetleg további csökkentések elérése.
Tekintve, hogy a bizottsági tárgyalási "útiterv" szerint ekkorra esedékes az agrárfejezet érdemi megvitatása is a jelölt országokkal, valamint ugyancsak 2002-ben tűnik esedékesnek az újabb agrárforduló a világkereskedelmi liberalizációs folyamatban, az látszik valószínűnek, hogy a sokféle csomag lehetőleg időben párhuzamosan, egymást is mintegy szemmel tartva készüljön.
"A CAP-felülvizsgálatot a különböző területeken mindenképpen szerencsésebbnek tartanánk egy időben elvégezni, hiszen az egyes elemek közvetlen hatással lehetnek egymásra, így mindenekelőtt a költségvetési kilátások alakulására" -- mutatott rá Fischler környezetének egyik munkatársa. "A nagy kérdés az, hogy mindezt miként lehet majd becsatornázni a jelölteknek ugyancsak akkoriban véglegesedő tárgyalási álláspont-tervezetbe" -- ismerte el egyúttal.
Ráadásul a marhaválság elmérgesedése érezhetően tovább színezte a képet. A nagyüzemi állattartás súlyos és immár Európa-szerte közvéleményt elriasztó következményei láthatóan újabb érveket adtak az agrárreformokban mindig is radikálisabb továbblépést szorgalmazó bizottsági körök kezébe. Fischler tíz napon belül Berlinben, Hágában és legutóbb e héten Brüsszelben, az Európai Parlament előtt mondott jelentősebb súlyú "agrárbeszédet", minden esetben a reformok továbbvitele, a vidékfejlesztés és a biotermelés erősítése mellett érvelve. Emlékezetes, hogy ezek a szempontok a "Agenda-csomagban" végül nem kaptak igazán jelentős súlyt: az éves agrárbüdzsének például csak alig 10 százalékát fordítják a vidéki életforma támogatására, és lényegében elvérzett a kisbirtokok hangsúlyozottabb segítését célzó törekvés is.
"A biotermelés előtérbe kerülése érdekes szempontokat vethet fel a csatlakozási tárgyalásokon is, lévén, hogy a jelöltek körében ma még általában nem vált oly mértékig jellemzővé a nagyüzemi állattartás, mint a tagországokban" -- mutatott rá egy bizottsági illetékes. Ha formálisan is átrendeződnek a prioritások a közösségi agrárpolitikában, ez közvetve csökkentheti a jelöltekre nehezedő nyomást is.
A kisebb méretű birtokok és a biotermelés relatív térnyerése ugyanakkor további kifizetési igényeket is vethet fel, immár a farmereknek szánt közvetlen támogatások esetében. "Persze azt is látni kell, hogy összességében még mindig csekély volumenről van csak szó: végül is a biotermelés aránya jó, ha eléri 15-20 százalékot az EU-piacon" -- igyekezte ugyanakkor valamelyest behatárolni a tényező tényleges súlyát és szerepét Fischler szóvivője.
Emlékezetes, hogy a csatlakozási tárgyalásokon az agrárfejezet tavaly júniusi megnyitásakor az eddigi közös EU-álláspont éppen a leglényegesebb kérdéseket nem érintette: nem foglalt érdemben állást a majdani kvóták leendő nagyságát és a gazdáknak szánt közvetlen támogatásokat érintő kérdésekben. Az utóbbi megválaszolását teljes egészében elnapolta, az előbbinél a jelöltek számára többnyire elfogadhatatlan elvárásokkal lépett fel, így egyebek között az 1995--99-ös időszakban jelölve meg a kvóták számításánál figyelembe veendő referenciaként. Hazánk azóta átadott kiegészítő álláspontja továbbra sem csupán erre, hanem az 1985--86-ban kezdődő időszakra ad termelési adatokat.
Brüsszelben most sokan arra utalnak -- beleértve egyes bizottsági illetékeseket is --, hogy amennyiben sikerül a marhaválság nyomán támadt engedékenyebb hangulatot meglovagolni, úgy -- fél szemmel a WTO-fordulóra, fél szemmel a csatlakozási tárgyalásokra is figyelve -- 2002-ben esetleg mód nyílhat a berlini csomag egyfajta korrekciójára. Mindez ugyanakkor értelemszerűen fontos és közvetlen kihatással lehet az utóbbiak alakulására is.
Másfelől viszont éppen a csomag összetettsége miatt ma még bizottsági illetékesek és tagországbeli politikusok egyaránt korainak tartják a tárgyalási álláspont majdani hangsúlyainak a megbecsülését, éppen arra hivatkozva, hogy 2002-re sok meghatározó elem új megvilágításba kerülhet. "Egyelőre még csak a feltételek és alternatívák számbavételének szakaszában vagyunk, korai volna bármilyen szintézisre törekedni" -- hárította el a lehetséges kimenetelt firtató kérdést Fischler szóvivője is, közvetve maga is elismerve ugyanakkor, hogy az új irányok kijelöléséről már javában folyik a töprengés a bizottsági műhelyekben.