Drámai lassulás a tengerentúlon

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntését megelőzően, a legfrissebb statisztikai adatok ismerete nélkül a legtöbben 0,5 százalékpontos kamatcsökkentést vártak az amerikai monetáris politka irányítóitól. De az egyre kellemetlenebb meglepetéseket okozó makrogazdasági mutatók láttán egyesek már 0,75 százalékpontos vágásra spekuláltak. Általános vélemény szerint agresszív monetáris lazítás várható a következő hónapok során, több szakértő esélyt lát az irányadó kamatláb 4,75 százalék alá süllyedésére az év közepéig.
A múlt héten Alan Greenspan, a Fed elnöke egy kongresszusi meghallgatás során úgy fogalmazott, az amerikai gazdaság egy "készletkorrekciós" periódus közepén tart. A szakember úgy vélekedett, alacsony a recesszió valószínűsége. Hozzátette azonban: a kritikus kérdés, vajon a növekedésben tapasztalt visszaesés akkora-e, hogy az alapjaiban ingassa meg a fogyasztói bizalmat -- emlékeztetett a Financial Times.
Úgy tűnik, a fogyasztók nagyon hamar megérzik a saját bőrükön a kedvezőtlen változásokat. A bizalmi index januárban több mint 10 százalékkal csökkent előző havi értékéhez viszonyítva, így 1996 decembere óta a legalacsonyabb szinten áll. A jelenlegi helyzet megítélése alig romlott, ám a válaszadók -- 5 ezer amerikai háztartás -- sokkal borúlátóbban tekintenek a jövőbe, mint akár csak egy hónapja. Jelentősen mérséklődött azon családok száma, melyek a közeljövőben autó vagy értékesebb elektromos készülék vásárlását tervezik.
A bizalmat a korábbi tőzsdei hullámvasút és az energiapiaci zavarok mellett most már a nyilvánosságra hozott leépítési tervek is rombolják. A technológiai részvények árfolyamveszteségeire reagáló szilícium-völgyi vállalkozások már a múlt év második felében elkezdték az alkalmazottak számának csökkentését. Most azonban a hagyományos iparágakban tevékenykedő cégek is a leépítés eszközéhez nyúlnak, ha a profitok esnek. A vállalati szektor alkalmazkodása egyre rugalmasabb.
Az optimistább elemzések szerint a recesszió mellett számos oka van az elbocsátásoknak: egyesek egyszeri eseményekre -- mint a kaliforniai energiaválság -- reagálnak, mások a technológiai fejlődéssel nem tudnak lépést tartani, és nem lebecsülendő a tavalyi fúziók áthúzódó hatása. Ráadásul elsősorban a túlórák és a részmunkaidős dolgozók számát csökkentik az amerikai cégek, hiszen a még mindig feszített munkaerőpiacon nehéz utánpótlást találni, ha mégis erre lenne szükség.
"Talán még félúton sem vagyunk az új szerkezetátalakítási hullámban" -- nyilatkozta a Wall Street Journal Europe-nak Mark Zandi, az Economy.com vezető közgazdásza. Szerinte nem szabad lebecsülni az elbocsátások nyilvánosságra hozatalának bizalomromboló pszichológiai hatását. Bár a munkanélküliség történelmi távlatban még az év végére prognosztizált 4,5-5 százalékos szintjén is alacsony lenne, ez 500 ezer-1 millió újabb munka nélküli amerikait jelentene.