BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emberklón -- létre merik-e hozni

Egy olasz és egy amerikai tudós 18--24 hónapon belül életképes emberi embriót tervez klónozni egy terméketlen házaspár számára. Bekövetkezett, amire Dolly bárány 1997-es "létrehozása" után számítani lehetett -- jelentik ki a Le Figaro által idézett szakértők. Mint figyelmeztetnek azonban, az etikai és pszichológiai problémák mellett komoly orvosi kockázata is lehet a próbálkozásnak.

Emberklónozási tervük bejelentésével Severino Antinori olasz és Panayiotis Zavos amerikai orvosok az első olyan kompetens tudósok, akik át merik lépni azt a küszöböt, amit a legtöbb európai etikai bizottság súlyos kihágásnak ítél. Erre a hírre 1997 óta, azaz az első klónozott állat megszületése óta lehetett számítani, hiszen a kutatók azóta birtokában vannak a módszernek. Ám eddig csak szakmailag nem igazán kompetens körből (például egy Bahama-szigeteken bejelentett szektától) érkezett hasonló szándékról értesítés.
Severino Antinori neve már korábban ismetté vált egy másik tabu megdöntésével: egy változó korban lévő 62 éves asszonyt segített mesterségesen ahhoz, hogy kihordja és megszülje saját gyermekét. Másik nagy port kavart eredménye, hogy emberi ondót érleltetett meg patkány heréjében, vagyis "eddig is minden lehetőséget kihasznált" -- fogalmaz a francia országos etikai bizottság tagja, Axel Kahn.
Panayiotis Zavos alapította és igazgatja a Kentucky államban működő andrológiai intézetet, s vezeti ugyanebben a szövetségi államban a termékenységi központot, lényegében tehát a férfisterilitásra szakosodott. A napokban tett közlése szerint 18--24 hónapon belül létrehozzák az embriót, amelynek amerikai szüleit 10 önként jelentkezett, terméketlen házaspár közül választották ki. Az eljárás során az apa testi sejtjének magját ültetik majd az anya petesejtmagjának a helyére. Vagyis az utód az öröklődő anyagot kizárólag az apjától kapja, így annak klónja lesz. Anyja csupán kihordja és megszüli őt, genetikai szempontból viszont nem lesz a rokona.
"Vajon meg merik-e valósítani tervüket a tudósok?" -- teszi fel a kérdést a lap Axel Kahnnak, aki elutasító választ adott. Mint emlékeztetett, a klónozási technika egyelőre nagyon bizonytalan és kockázatos, ráadásul a megszületett utódok mintegy fele rövid időn belül elpusztul. (Így történt például a zebuval is.)
Az életben maradások rossz aránya kapcsán a Dollyt létrehozó tudós éppen a közeli napokban ismerteti kutatási eredményeit a Nature Genetics című lapban. Írásának lényege, hogy a klónozott állatokban számos hiba, azaz szervi elváltozás mutatható ki. Vajon vállalják-e majd a klóngyermek leendő szülei, hogy kockázatos, sokszori próbálkozást, terhességet igénylő kísérletsorozat eredményeként esetleg torzszülött utódot kapnak?
Nem elhanyagolható a pszichológiai kockázat sem, hiszen a feleség tulajdonképpen saját férje mását szüli meg.
Egy másik vélemény -- vagy inkább aggodalom -- szerint azonban a sterilitás elleni harc minden kísérletet igazolni fog. Ráadásul minél inkább ott van a köztudatban a klónozás, annál inkább hétköznapi dolognak tűnik, s ezzel egyben legalizálódik is. Francia etikai szakemberek szerint ezért a kérdést minél előbb az ENSZ-ben is napirendre kellene tűzni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.