GM-versenyben
A World Patent Index tavalyi adataiból készült elemzés alapján az ausztrál Canberra Times munkatársai meghatározták az országok, illetve a mezőgazdasági termények "gm-sorrendjét". Az összeállítók azonban figyelmeztetnek, hogy a lista a szabadalmak birtoklóit, nem pedig valódi alkalmazóit tünteti fel, mert az amerikai jog szerint a feltalálót automatikusan alkalmazóként is szerepeltetik a szabadalmakon, holott munkájuk eredménye sokszor több lépcsőn keresztül egészen más alkalmazó céghez kerül el. Megjegyzik továbbá, hogy a levédett szabadalmak egy része valószínűleg nem a szigorúan vett géntechnológiai eljárásra vonatkozik.
A vizsgálódás alapján mindesetre az USA és Japán áll a haszonnövényekkel kapcsolatos szabadalmak élén a legtöbb termény esetében, míg más országok csak egy-egy növény terén értek el kimagasló eredményeket. Így például Ausztrália viszonylag kevés szabadalommal rendelkezik a gm-szója termesztésére vonatkozóan. Bár viszonylag állandó számú szabadalma van négy másik növény kapcsán, az ötödik legnagyobbnak számít a gm-gyapot első termesztői között, a nyolcadik legnagyobb a kukorica, a rizs és a búza terén.
Magyarország a második legnagyobb a búzához és harmadik a kukoricához kapcsolódó alkalmazások terén, viszont elenyészőek a gyapotra és a rizsre vonatkozó szabadalmaik. (A Pioneer HiBred magyarországi hibridkukoricája sem minősül gm-növénynek, viszont bő 30 szabadföldi kísérletre adott ki engedélyt a hazai illetékes hatóság -- a szerk.)
S míg a Szovjetunió tekintélyes helyet foglalt el a mezőgazdasági szabadalmak alkalmazói között, Oroszország már nem tartozik az e téren jelentős államok közé.
A vizsgálódás szerint a Pioneer HiBred, a DuPont és a Monsanto a legtöbb haszonnövény szabadalmában jeletősen érdekelt, de leginkább a gabonákéban. A kukorica kivételével a Monsanto áll az élen a szemes termények szabadalmainak alkalmazásában, a Japan Tobacco és a Mitsubishi a rizs listáján az első.
