Legalább két évvel az EU-tagság után

Duisenberg szintén úgy vélekedett, hogy a kelet-közép-európai országok európai uniós, illetve valutauniós csatlakozása között "hosszabb időszak" fog eltelni. Az ECB minden elvi és technikai segítséget megad a felkészüléshez -- tette hozzá. Az eurót átvenni kívánó országoktól megkövetelt pénzügyi reformok közül kiemelte a költségvetési szigor fokozását és az egészségügy területét.
Az ET parlamenti közgyűlése szerda délelőtti ülését az euró és a kontinens gazdasági egységének kérdésének szentelte, és ajánlást fogadott el az euróövezet kiterjesztése mellett -- áll abban a sajtóközleményben, amelyet az Országgyűlés sajtóirodája adott ki a helyszínről. A felszólaló magyar képviselők közül Lotz Károly kiemelte: a valutastabilitás elérése és a koppenhágai kritériumok teljesítése az ország EU-csatlakozásának előfeltétele, ugyanis nem kaptunk felmentést az euró bevezetése alól. Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy az uniós tagság elnyerése után két-három éves átmeneti időszakra lesz szükség, amikor a forint az euróval szembeni legfeljebb 15 százalékos árfolyameltérése még megengedett lesz. Braun Márton (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy az euró értékvesztése ellenére sem indokolt a közös valuta válságáról beszélni, hiszen már beindultak a növekedési folyamatok.
Strasbourgban széles körű egyetértés volt tapasztalható arról, hogy stabil euróra van szükség, nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön a közös valuta bevezetés utáni "mélyrepülése" -- válaszolta érdeklődésünkre Lotz Károly. Az ECB-elnök szerinte hangsúlyozta, hogy a majdani új tagok számára az EU-csatlakozást követően olyan árfolyam-mechanizmust kell kialakítani, hogy az euró átvétele ne okozzon megrázkódtatást. Duisenberg többször is aláhúzta, hogy az átmenetet nem szabad sürgetni: az legalább két évet vesz majd igénybe -- mondta a magyar képviselő.