Megpályázhatatlan pályázat

Sikertelen lesz a panelprogram, ha nem változtatnak a pályázati feltételeken -- állítják a szakértők. Az idén várhatóan egyetlen panellakás felújítása sem kezdődhet el a rendszer bonyolultsága és a lakástulajdonosok anyagi helyzete miatt. Emellett félő, hogy a lakók nem kérnek az állami támogatásból, mivel a pályázat kiköti: ha tíz éven belül eladják a felújított lakást, akkor vissza kell fizetni az egyébként vissza nem térítendő állami támogatást.
Majdnem lehetetlen, hogy lesz akár egy olyan lakásszövetkezet vagy társasház, ahol valamennyi lakó aláírja azt a szerződést, amelyben vállalja, a támogatásból felújított lakás tíz éven belüli elidegenítése esetén visszafizeti az állami támogatást -- véli Farkas Attila, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Biztosítékként pedig az állam jelzálogjogot jegyez be a lakásra. Ez a feltétel Farkas Attila szerint visszatartja majd a lakástulajdonosokat attól, hogy pályázzanak.
Az állami támogatás segítségével amellett, hogy csökken a lakás üzemeltetési költsége, nő az értéke. Ezért logikus, hogy ha a tulajdonos eladja azt -- nyilván magasabb áron --, akkor fizesse vissza az állami beruházás értékét, indokolta ugyanakkor ezt a feltételt Sasvári Szilárd, a Gazdasági Minisztérium (GM) lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője. Az érintettek viszont úgy látják: a támogatást a lakásra adja az állam, nem a tulajdonosnak.
A LOSZ bírálja azt is, hogy a rendelet szerint fűtés-korszerűsítésre csak akkor lehet pályázni, ha a hőszigetelést -- így a külső homlokzatét -- is vállalják. Ez pedig jelentősen növeli a költségeket. A legegyszerűbb korszerűsítés 200 ezer forinttal terheli meg a lakók pénztárcáját; ahol azonban teljes felújításra van szükség, 1,2 millió forintba is belekerül. Ebből pedig a tulajdonosoknak 400 ezer forintot kell állniuk -- számolt Giczi István, a fűtés-korszerűsítéssel foglalkozó Főtáv-Komfort Kft. ügyvezetője. A lakástulajdonosok többsége nem tud kifizetni ekkora összeget -- tette azonban hozzá. Az állam támogatást nyújt az önrész kifizetéséhez is -- állítja ugyanakkor Sasvári Szilárd. A lakók igénybe vehetik felújításhoz, korszerűsítéshez is a 4,5 százalékos kamattámogatásos jelzáloghitelt. Emellett a felújítási alappal rendelkező lakásszövetkezetek vagy társasházak felvett hiteleik után az első öt évben 70, később 30 százalékos kamattámogatást kapnak az államtól.
Ahol a lakóknak és az önkormányzatnak is megvan a pénze a felújításhoz, várhatóan ott sem lehet ebben az évben igénybe venni a támogatást. Ennek oka, hogy a pályáztatási és döntési mechanizmus bonyolult és időigényes -- állítja egybehangzóan Farkas Attila és Giczi István. A rendelet szerint ugyanis a várható igényekkel összhangban kell az önkormányzatoknak pénzt elkülöníteniük az idei költségvetésben, s erről rendeletet is kell alkotniuk. Így az önkormányzatoknak először fel kell mérniük az igényeket, a közgyűlésnek el kell fogadnia a rendeletet, ki kell írni a pályázatot, amit leghamarabb nyár végén, ősz elején tudnak benyújtani a GM-nek. A tárca a hiányok pótlására 45, a döntésre 90 napos határidőt szabott magának. Így legjobb esetben télen kaphatják meg az önkormányzatok a határozatról szóló értesítést. A fűtési szezonban azonban nem lehet felújítani, így jövő tavasszal kezdődhetnek el a munkák -- kalkulálnak az érintettek. Sasvári Szilárd azonban úgy látja: az önkormányzatok költségvetésük február--márciusi tárgyalásakor betervezhetik az összeget, még ekkor kiírhatják a rendeletet, és rögtön pályázhatnak is.
Mindezek mellett is számtalan kérdést tisztázatlannak tartanak az érintettek. Köztük azt, hogy milyen felújítást tart a GM szükségesnek és támogathatónak. Mi történik akkor, ha az önkormányzat nem nyer a pályázaton, mi lesz a lakók és a település erre a célra elkülönített pénzével? Azt remélik, választ kapnak a kérdéseikre, és pályázhatóvá alakítja a GM a panelprogramot.