Négy-öt tervezet március végéig

A nizzai csúcson szentesített európai bizottsági tárgyalási menetrend (az "útiterv") erre a fél évre kilenc joganyagfejezet kapcsán helyezte kilátásba a tagjelöltek részéről átadott álláspontok "érdemi megválaszolását", hangsúlyozva, hogy mindez nem jelent ígéretet azonnali lezárásukra is. A januárban kezdődött svéd elnökség mindehhez képest igyekszik elérni az "útitervben" csak 2002-re tervezett két érzékeny témakör, az agrárfejezet és a regionális politikai rész érdemi tárgyalásának a részbeni-egészbeni előrehozását is.
Az elnökségi szándék persze keveset ér, ha nem tudhatja maga mögött valamennyi tagállam egyetértését, és ha az Európai Bizottság nem adja át időben az egyes témakörökre vonatkozó állásponttervezetét. Ebből a szempontból fontos fejlemény, hogy -- ha hivatalosan meg nem is erősítve, de brüsszeli háttérértesülések alapján -- immár tudható: a brüsszeli testület már elkészült az áruk szabad mozgására vonatkozó ajánlásával, március elejére ígérik a szolgáltatások szabadságát tárgyaló részt, a hónap második felére pedig meglesz a tőke szabad mozgása is. Ha minden a brüsszeli tervek szerint alakul, akkor még februárban elkészülhet a vámunió további tárgyalására vonatkozó bizottsági javaslat is, és március folyamán véglegessé válhat a vállalati jogról szóló brüsszeli papír is.
A nagy kérdés a személyek szabad mozgását tárgyaló joganyag sorsa: Günter Verheugen bővítési biztos két hete brüsszeli sajtóértekezletén márciusra ígérte a bizottsági tervezet elkészültét. Néhány nappal később azonban Eneko Landaburu bővítési főigazgató egy brüsszeli interjújában már arról beszélt, hogy február végére, március elejére még csak az alternatívákat felvázoló bizottsági anyag készülhet el, a tényleges állásponttervezet véglegesítésével -- éppen a tagországonkénti reagálások feldolgozása miatt -- április végéig még várni kell.
Nyilvánosan felvállalt hivatalos állásfoglalás azóta sem született arra, hogy melyik forgatókönyv tekinthető autentikusnak. Bizottsági körökhöz közel álló források tudni vélik, hogy Landaburu a svéd elnökség illetékeseivel történt egyeztetés után vélte reálisabbnak az áprilisi határidő kitűzését, míg Verheugen továbbra is igyekszik kitartani a gyorsított menetrend mellett.
Tekintve, hogy egy-egy állásponttervezet megemésztése a tagországok körében általában két-három hetet vesz igénybe, a március végi tárgyalási fordulón a valószínűbb, hogy az áruk szabad mozgásával, a szolgáltlegatások szabadságával, a vállalati joggal és a vámunióval foglalkozó részek újbóli napirendre tűzésével lehet majd számolni. Ezek közül magyar részről az áruk szabad mozgásánál és vállalati jognál egyaránt a gyógyszerkészítmények szabadalmi védelmének értelmezése számít még nyitott kérdésnek, míg a vámunió esetében néhány szovjet utódállamból érkező egyes vegyipari alapanyagokra és alumíniumipari félkész termékekre akarunk a csatlakozás után öt évig speciális vámkontingenst fenntartani.
Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy ha ezekben a kérdésekben nem is sikerül márciusban közös nevezőre jutni, az ugyancsak Nizzában jóváhagyott "izolációs elv" alapján még mindig sor kerülhet a fejezetek ideiglenes lezárására azzal, hogy a vitatott pontokat egyelőre nyitva hagyják. A tőke szabad áramlása esetében közelebb vihet a megállapodáshoz a külföldi értékpapír-vásárlás tilalmát célzó magyar derogációs kérelem várható visszavonása -- amennyiben valóban sor kerül rá --, továbbra is gondot okozhat azonban a földvásárlás tilalmával összefüggő magyar átmeneti mentességi kérelmek elfogadtatása.
A bizottsági menetrend áprilisra tűzte ki az adózásról szóló joganyagrész állásponttervezetét, amit májusban követhet az audiovizuális politikával és a környezetvédelemmel foglalkozó brüsszeli javaslat. Tekintve, hogy az idei második tárgyalási forduló május 17-én esedékes, így ma még nehéz megjósolni, vajon ezek bármelyikénél összeállhat-e addigra a tizenötök végleges álláspontja is.
Csak júniusra várható a bel- és igazságügyi együttműködési fejezet bizottsági állásponttervezete. Ugyanekkorra ígérik -- a jelek szerint megfelelve a svéd elnökségi igényeknek -- a legvaskosabbnak számító agrárfejezet élelmiszer-biztonsággal foglalkozó részeinek a továbbfejlesztett feldolgozását, valamint a regionális politika egészére vonatkozó brüsszeli javaslat kialakitását is.