Problémás a közlekedés elszámoltatása
Tíz éve a pénzügyi gazdasági ellenőrzés belpolitikai ügy volt, ma viszont -- a szövetségi kapcsolatainkból adódóan -- már nem az, hívta fel a figyelmet Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Nem csak a magyar állampolgár számára kell átláthatóvá tenni az ország költségvetését, nem csak nekik kell elszámolni vele, hanem a belgának és a finnek is, ha bekerülünk az Európai Unióba. Ha egy ország nem tudja biztosítani ezt, akkor a NATO és az EU küld ellenőröket, és a szuveneritás kerül veszélybe -- figyelmeztetett. Erról persze nálunk szó sincs. Sőt, az ÁSZ pályázik arra, hogy részt vehessen a NATO-központ pénzügyi ellenőrzésében. Elvileg a szövetségi rendszeren belül bármelyik országban vizsgálódhat a magyar számvevőszék. Erre -- mivel hatpárti konszenzus van -- rövidesen megkapják a törvényi felhatalmazást is a magyar parlamenttől. Egyúttal arra is, hogy Magyarországon nem csak a magyar költségvetési pénzeket vizsgálhassuk, hanem a nemzetközi források elköltését is -- mondta Kovács Árpád.
Bár a számvevőszéki törvény több mint 11 éve született, alapvető függetlenségi és hatásköri változtatásra ma sem szorul -- véli. Ugyanakkor nagyon sok paragrafus elavult megfogalmazásai kisebb-nagyobb pontosításokat kívánnak -- tette hozzá.
Az ÁSZ-vizsgálatok, -ajánlások figyelemmel kísérése szempontjából lényeges változást hozott az a két éve megszületett országgyűlési határozat, melynek alapján az ÁSZ ajánlásaira írásban reagálnak az érintettek -- válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a különböző kormányok idején miként fogadták az ÁSZ észrevételeit. A számvevők évente 100-150 kormányzati szintű javaslatot tesznek, s erre -- az éves beszámoló készítése keretében -- immár tételesen megkapják a választ. A vizsgáltak beszámolnak a konkrét intézkedésekről s arról is, hol, milyen elmaradások vannak. Mivel nem a kormány a fogadó fél, hanem a parlament, tőle függ, miként fogadja az ÁSZ-vizsgálatokra érkező beszámolókat -- mutatott rá.
A kormányok fogadókészsége mindig megvolt -- hangsúlyozta. Nagyon sok azonosság van közöttük -- tette hozzá. A ciklus első két évében mindig kiegyensúlyozott a viszony, hiszen az ÁSZ jelentései, a kritikai észrevételek az előző kormányzatra vonatkoznak. A második két évben viszont árnyaltabb, vitákkal terheltebb a viszony -- fogalmazott --, mivel a bírálat már az adott ciklusról szól. A működési feltételeket mindenkor biztosította az Országgyűlés -- hangsúlyozta. Ebben a parlamenti ciklusban egyébként az ÁSZ-nál a parlament által elfogadott költségvetési támogatás jelentős fizetésemeléseket tett lehetővé, s új irodaházat kapott az intézmény.
Az ÁSZ kezdeményezésére eddig 70 ember ellen indult büntetőeljárás, mintegy harminc eset kapcsán. A felelősségre vonás azonban ennél szélesebb körű, mert a vizsgált intézmények -- a számvevők feltárásai alapján -- nemritkán saját hatáskörben tesznek büntetőfeljelentést, vagy a vizsgálattal párhuzamosan eljárások indulnak.
A Magyar Nemzeti Bank kapcsán kormányzati részről hivatalos megkeresés nem volt, konzultációra viszont sor került -- tudtuk meg az ÁSZ elnökétől. A számvevőszék törvényalkalmazó és nem törvényalkotó. Nincs olyan ambíciója, hogy "kizárólagos ellenőr" legyen -- hangsúlyozta. Egyúttal megalapozatlannak nevezte azt a feltételezést, hogy a számvevőszék befolyásolhatná a monetáris politikát, ha feladatai között szerepelne az MNB teljes pénzügyi-gazdasági ellenőrzése. Ez egyébként nem jelentene nagy szakmai kihívást a számvevők számára, hiszen -- bár nagy számokról, jelentős banki tevékenységről van szó -- az MNB viszonylag szűk sávon belül végez saját gazdálkodási műveleteket. Eddig az ÁSZ csak a jegybank költségvetési kapcsolatait vizsgálta.
