Brüsszel meghátrál adóügyekben

A miniszteri tanács asztalán nem kevesebb mint 16 adóügyi direktíva tervezete porosodik, amelyek nagy részét még a kilencvenes évek elején dolgozta ki az Európai Bizottság. Ezek elfogadási esélye nagyon csekély, már csak azért is, mert a nizzai csúcsértekezleten megbukott az adószabályok minősített többségi döntéshozatal alá vonása -- világítja meg Brüsszel visszavonulásának hátterét az Evening Standard című brit lapban Christopher Huhne európai parlamenti képviselő.
Az uniós adópolitika jövőjéről közzétett dokumentumot megfigyelők határozott irányváltásként, egy "pragmatikusabb" megközelítés beharangozásaként értékelik. Az EU-n belüli "káros" adóverseny elleni szokásos kirohanások helyett ugyanis Bolkestein elismeri: bizonyos mértékű versengés kifejezetten egészséges a tagországok között, az egyes kormányoknak jogot kell adni adórendszerük szerkezetének és az adókulcsok mértékének meghatározására.
A bizottsági anyag nem csupán az adóversennyel kapcsolatos korábbi tézisét sérti meg, hanem azt is, amely szerint adóügyben uniós jogszabályokkal kell "rendet teremteni" -- írja a Financial Times. Ehelyett az együttműködés más formáit javasolja előtérbe helyezni, például magatartási kódexek kidolgozását, az adóhatóságok közötti adatcserét, kétoldalú megállapodásokat, illetve a "megerősített együttműködés" jegyében a tagállamok egy része közötti egyeztetést.
Bolkestein szerint a jövőben ilyen "puhább" eszközökkel kell fellépni az egységes belső piac működését gátló torzulásokkal szemben. A legfontosabb teendők közé a forgalmi adók rendszerének modernizációját, az autóvásárlás és a nyugdíjrendszer kapcsán előforduló kettős adóztatás kiküszöbölését, továbbá az adókedvezmények formájában nyújtott állami szubvenciók elleni fellépést sorolja.
Az adórendszerek torzításai elleni küzdelem soha nem lesz könnyű, de az Európai Bizottság legalább felhagyott azzal, hogy a fejét a falba verje -- fogalmaz a brit eurohonatya. Brüsszelnek szerinte a pragmatikus fellépés révén mind a szankcionálásra, mind pedig a jutalmazásra lesznek eszközei: előbbi célra a tagországok elleni bírósági eljárások, utóbbira az adóbevételek növekedésének kilátásai látszanak alkalmasnak.