Concordia: gyanú a visszaélésekre

Már 1998 őszén, az igazgatóság és a vezérigazgató között kirobbant első jelentős konfliktus után minimalizálta az ig szerepét az FVM vezetése a tárca százszázalékos tulajdonában lévő Concordia Közraktár Rt.-ben -- állítja Lengyel Zsolt, aki az FGKP budapesti elnökségének tagja. Akkor még két hónap sem telt el az új vezérigazgató, Korompai Nicolette kinevezése óta.
Lengyel elmondása szerint őt előzőleg Szabadi Béla politikai államtitkár kérte az ig elnöki tisztének elvállalására, hogy "a szakmát képviselje a fiatal agrármérnök Korompai mellett". A Torgyán Józsefhez közel állónak mondott Korompai kinevezéséhez maga a miniszter ragaszkodott, de az akkori híradások szerint is "meg kellett erőszakolni" a közraktári felügyeletet, hogy a vezérigazgató a törvényi feltételeknek megfelelhessen. Korompai nem reagált megkeresésünkre.
Lengyel állítása szerint az első konfliktus után Torgyán közölte vele, hogy a Concordia ügyeivel ne foglalkozzon. Az ig volt elnöke hozzátette: innentől kezdve a Concordiát közvetlenül Torgyán és Szabadi irányította az igazgatóság teljes kiiktatása és lekezelése mellett. Korompai 100 millió forintos összeghatárig az ig jóváhagyása nélkül dönthetett a 2 milliárdos alaptőkéjű társaságban. Bár az igazgatóság a cég működéséről havi összefoglaló jelentéseket kapott, azok érdemi információkat többnyire nem tartalmaztak -- közölte Lengyel.
Állítása szerint a feszültség a Concordia irányításában akkor fokozódott, amikor a cég eredményei romlottak. A társaság 1999-ben még mintegy 400 millió forintos nyereséget ért el, döntően a "gabonabomba" hatástalanításaként 1998-ban elhatározott garantált áras és intervenciós állami árufelvásárlásoknak köszönhetően. (A tranzakciók jelentős részét a Concordia bonyolította le FVM-es forrásokból.) Tavaly azonban Lengyel szerint a nyereség irreális mértékben, mintegy 40 millió forintra csökkent, miközben az előzetes tervek 150-200 milliót irányoztak el. A drasztikus visszaesést az sem indokolja, hogy időközben a piaci viszonyok romlottak -- tette hozzá.
Ilyen körülmények között vásárolta meg tavaly év végén a Concordia a konkurens Hungária Közraktározási Rt. 13 százalékos részvénypakettjét. Lengyel szerint az ig korábban csak a tárgyalási elképzelésekről tudott, a későbbi vásárlásról nem. Mint beszámoltunk róla, a Concordia a szolnoki GITR Rt. tulajdonrészét vette meg, amely önmagában nem biztosít különleges jogosítványokat a Hungáriában. Ennek ellenére Lengyel szerint a Concordia 80 millió forint körüli összeget (110 százalékos árfolyamot) fizetett a részvényekért, miközben mértékadó felmérések szerint azok reálisan csak 35 milliót értek.
A tranzakció nyilvánvalóan törvénytelen volt, ezért annak januári kitudódása után az ig írásos tájékoztatást kért a vásárlás körülményeiről -- szögezte le Lengyel. Erre "válaszként" január 23-i hatállyal az FVM visszahívta az ig éléről. A volt elnök az állandó fenyegetettséggel is magyarázza, hogy a közelmúltig az ig és a felügyelőbizottság sem merte komolyabban firtatni a Concordia vitatható ügyeit.
Ugyanakkor szerinte felmerül a gyanú, hogy a cégnél más szabálytalanságok és visszaélések is történtek. Ilyenek előfordulhattak a társaság fejlesztéseinél, beruházásainál és reklámköltségeinél. Az ig nem ismer elfogadható beszámolót arról, hogyan értékesítette a cég 1999-ben a korábban felvásárolt garantált áras és intervenciós gabonát. A társaság árui összemosódtak a szintén FVM-hez tartozó tartalékgazdálkodási igazgatóság (tig) gabonakészletével, ezért az ügyletek áttekinthetetlenné váltak. A Concordia százszázalékos tulajdonában lévő GMS ''96 Kft.-nél megjelent a Torgyán közeli tanácsadónak mondott Simon László vállalkozó, aki Lengyel szerint korábban gabonaüzlettel soha nem foglalkozott. Ennek ellenére eleinte a GMS ügyvezető igazgatói posztját töltötte be, később pedig ugyanitt tanácsadóként dolgozott.
Lengyel szerint tetemes veszteség (elmaradt haszon) származott abból, hogy a Concordia nem megfelelő stratégia alapján működött 1998 óta. Passzivitás helyett ugyanis állami cégként meghatározó, piacszabályozásra alkalmas társasággá kellett volna válnia a gabonapiacon. A volt elnök leszögezte: a kívánatos koncepcióval az FVM vezetéséből csak Tamás Károly közigazgatási államtitkár értett egyet, de a Concordia irányításába érdemi beleszólása nem volt.