Elmaradt a nagy profitrepatriálás

Előzetes adatok alapján decemberben 593 millió, tavaly egész évben pedig 1,91 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya. Az adat valamivel jobb az elemzői várakozásoknál, a mérleg szerkezete azonban nagy meglepetéseket tartogatott a szakembereknek.
A hiány ugyanis elsősorban az óriási árumérleg-deficitnek köszönhető. A tizenkettedik hónapban ezen a soron 428 millió eurós deficit alakult ki, ami főleg az export mérsékelt teljesítményével magyarázható. Az alacsonyabb kiviteli dinamika könnyen utalhat a gazdaság növekedési ütemének lassulására -- hívja fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír makroelemzője. Kellemetlen meglepetésnek tartja az árumérleg alakulását Rácz Anikó, a CA-IB elemzője is. Rácz ugyanakkor megjegyzi, hogy a decemberi exportadatokban a kevés munkanap miatt technikai torzítás is elképzelhető.
Az utóbbi hónapokban az árumérleg kiviteli és behozatali dinamikáiban megfigyelhető különbség már csaknem teljesen semlegesítette az év eleji exportboomot. A két kereskedelmi reláció növekedése közötti különbség 2000-ben mindössze 0,8 százalékpont volt az export javára. A szokásosnál rosszabbul alakult a szolgáltatások egyenlege, itt azonban az import megugrásával magyarázható a jelenség.
A decemberi fizetési mérleggel kapcsolatos legnagyobb meglepetést a profirepatriálás adatai okozták. Az utóbbi öt évben az utolsó hónap mindig a külföldi tőke működtetéséből származó nyereség hazautalásának jegyében telt. Ahogy a vállalkozások egyre inkább termőre fordultak, úgy növekedett a hazautalt pénz mennyisége. Tavaly azonban szinte teljesen elmaradt a profitrepatriálás.
Az elemzők körében öt lehetséges magyarázat is felmerült a különös jelenségre. Rácz szerint az egyik ok az év közben megfigyelhető szokatlan aktivitás. Az év első tizenegy hónapjában ugyanis jóval több pénz hagyta el ilyen formában az országot, mint 1999-ben. Ezért kézenfekvő megoldás a rejtélyre, hogy az évközi profit-hazautalások miatt volt ilyen alacsony a decemberi érték.
Török szerint az is elképzelhető, hogy a repatriálás egy része valamilyen okból még nem jelent meg a statisztikában. Nem zárható ki az a kedvező forgatókönyv sem -- mondja a Raiffeisen elemzője --, hogy a külföldi tulajdonosok 2000-ben a szokottnál nagyobb részt forgattak vissza vállalkozásaikba. Ezt magyarázná a jelenlegi nemzetközi hangulat is, hiszen miközben 2001-re kisebb recessziót várnak a szakértők a világgazdaságban, Magyarország 4,5-5,5 százalék közötti GDP-növekedésre számíthat -- mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő Rt. makroelemzője.
A negyedik lehetséges motiváció az árfolyam-spekuláció. Rácz és Nagy sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a tőketulajdonosok a sávnyitásra és a forinterősödésre várva tartják egyelőre Magyarországon a profitot. Nagy Márton szerint könnyen lehet, hogy a repatriálás úgy történt meg, hogy a nyereségkivitelt és a tőkebehozatalt a multinacionális cégek "nettósították". Erre utal ugyanis, hogy a 2000. évben jól teljesítő közvetlen tőkebefektetések soron decemberben feltűnően kis érték szerepel.
A folyó fizetési mérleg mostani hiánya GDP-arányosan 3,7-3,8 százalékot tesz ki, ami kedvezőnek mondható. Az elemzők azonban nem optimisták az idei mérleggel kapcsolatban. Rácz Anikó például 2001-re GDP-arányosan 4,7 százalékos hiányt vár.
Nem javult a fizetési mérleg finanszírozásának helyzete. A decemberi tőzsdemozgások arra engedtek következtetni, hogy a külföldi befektetők újra megjelentek Magyarországon, ezt azonban a portfólióbefektetések 51 millió eurós hiánya nem támasztja alá.