Fejlődő gazdaság, romló egészség

A születések csökkenése mellett a halálozások számának növekedése a felelős azért, hogy az 1960-as évek óta fogy a hazai lakosság -- mondta Petrányi Győző akadémikus a parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az akadémikus ismertette azt a jelentést, amit az OMFB megbízásából, s az oktatási tárca támogatásával független szakértők készítettek, s ami alapja lehet egy átfogó és választási ciklusokon átnyúló egészségügyi programnak. A bizottság az EU-csatlakozás miatt is fontosnak tartja a hosszú távú egészségpolitikai programot, s felkéri az egészségügyi minisztert és a Miniszterelnöki Hivatalt, kezdeményezzék az egyes szaktárcák ágazati programjának kidolgozását -- mondta Kökény Mihály elnök. Kereszty Éva, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője arról biztosította a honatyákat, hogy e hónap végére elkészül az új miniszter népegészségügyi offenzívaterve, amihez pénzt is rendelnek, s amely multiszektorális teendőket tartalmaz.
Az OMFB tanulmányát készítő szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a katasztrofálisan romló egészségi állapot egy dinamikusan fejlődő gazdaságban következik be. Világelsők vagyunk a daganatos, és dobogósok a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, ám ez a trend pár évtized alatt visszafordítható. Ehhez azonban a kormány, a társadalom összefogása szükséges -- áll a technológiai előretekintési programban (tep).
Az egészségi állapot 45-50 százalékban az életmódtól függ, amibe beleértendő a környezet, a táplálkozás, a testmozgás, az iskolázottság és a szociális helyzet -- mondta az akadémikus. A genetikai öröklődés 27 százalékban, az egészségügyi ellátórendszer pedig 11 százalékban befolyásolja azt.
Az egészség megőrzése a szűrési programok bővítését, a betegségek korai diagnosztizálását és a tudományos alapú orvoslást feltételezi. Ehhez az egészségügyi közkiadások növelésére van szükség. Ehelyett 1991 és 1998 között a biztosító és a gyógyító-megelőző ellátás reálértéke 22,5 százalékkal, a GDP-részarányuk pedig 39 százalékkal csökkent. Az akadémikus megjegyezte: a magánforrások körültekintő bevonására van szükség, de az elszegényedett rétegek tovább nem terhelhetők. Pedig körükben nagy a megbetegedési arány. A főváros II. és VIII. kerületi halálozását összevetve kiderült: az utóbbiban 8-10 évvel korábban halnak meg az emberek.