Felzárkózóban Közép-Európa nagyvárosai

A fejlettség mérésére használt legkompaktabb mutató, az egy főre jutó GDP Közép-Európa volt szocialista országainak és azok fővárosainak gyors ütemű felzárkózásáról árulkodik: míg Bécs bruttó hazai terméke 12 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, addig Magyarországon 33, Csehországban 71, Lengyelországban pedig 96 százalékkal emelkedett a mutató értéke, ami a rendkívül alacsony bázisértékek ellenére is kimagasló teljesítmény. A trend még inkább szembetűnő a vásárlóerő-paritáson számolt értékek esetében, az éllovas Prága GDP-je már meghaladja az osztrák szintet, és elérte a bécsi érték 70 százalékát, de Ljubljana, Varsó, Pozsony és Budapest hasonló mutatója is mintegy 60 százalékon áll. A rendszerváltó gazdaságokban egykor akut problémának számító munkanélküliséget mára teljesen felszámolták, fővárosaik e téren már utolérték Bécset.
A fenti, első ránézésre kedvező képet némileg árnyalják az életminőség megítéléséhez nélkülözhetetlen más mutatók. A tanulmány rávilágít a demográfiai folyamatok eltérő irányára, a vizsgált települések közül csak Bécs és a nemrég fővárossá avanzsált Pozsony, az országok közül viszont egyedül Ausztria büszkélkedhet lakosságszámának töretlen gyarapodásával. A kedvező osztrák népesedési folyamatokban a születések magasabb száma mellett a bevándorlás is nagy szerepet játszott.
Az egészségügyi ellátás színvonalának vizsgálatakor a kutatók kénytelenek voltak szimplán az ezer főre jutó kórházi ágyak és orvosok számának nyers mutatóira hagyatkozni. Ebben a megközelítésben Bécs toronymagasan vezet, egyedül Budapest helyzete közelíti az osztrák fővárosét, ami különösen meglepő annak fényében, hogy míg az osztrákoknál fejlesztések történtek, addig a magyar egészségügy 1995 és 1998 között erőteljes karcsúsításon ment át.
A keletiek gyenge egészségügyi és demográfiai mutatói hátterében részben a környezetszennyezés áll, igaz, a tíz évvel ezelőtti katasztrofális viszonyok -- ha lassan is, de -- folyamatosan javulnak. A lakáshelyzet, az ingatlanállomány és az újonnan épített lakások száma terén szintén hatalmas előnyben van Bécs. Ezzel szemben a motorizáltság és a telefonvonalak száma ugrásszerűen emelkedett a térség összes városában, sőt 1998 óta arányait tekintve már több autó fut Prága utcáin, mint Bécsben. A bűnözés tekintetében a statisztikák alapján elvileg Bécsnél kedvezőbb a helyzet a többi fővárosban, még akkor is, ha a mutatók gyors romlása volt tapasztalható Keleten az elmúlt években. Mégis elhamarkodott lenne az a következtetés, hogy Prága vagy Budapest biztonságosabb, mint az osztrák főváros.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a vizsgálat jobbára csak a tendenciák felismerésére ad lehetsőéget, a következtetések óvatosan kezelendők. Eleve nem egyszerű feladat az életminőség mérése, s a vizsgált városok összehasonlítását tovább nehezíti lakosságszámuk és "hátországuk" -- gondoljunk csak Lengyelország és Szlovénia esetére -- nagymértékű különbözősége, valamint az, hogy az elővárosok nem minden esetben ugyanúgy szerepelnek a mintában.