Hiányos belső ellenőrzés

A PHARE-programok előkészítésében a magyar intézményrendszer felkészültsége elmaradt az EU-kívánalmaktól. Nem épült ki az országos monitoring hálózat, komoly hátrányokat okozott a szakemberek hiánya -- áll az ÁSZ jelentésében. A számvevőszék az 1995--99 közötti PHARE-programokat vizsgálta. Öt év alatt 137 milliárd forint (527,6 millió euró) támogatást nyert Magyarország. A támogatási keret 81,5 százalékát, vagyis 112 milliárd forint értékű programot ellenőrzött az ÁSZ. A jelentés megállapítja: ebből az összegből tízmilliárd forint (38 millió euró) véglegesen elveszett Magyarország számára.
A PHARE-támogatási keretet egyik évben sem sikerült teljesen felhasználni. Ennek oka egyrészt az, hogy a projekteket nem készítették elő megfelelően, másrészt, hogy a dokumentumokat későn nyújtották be az EU-delegációnak. Így veszített el a VPOP 5,3 millió eurót. A Belügyminisztérium 1,9 millió eurós veszteségének oka például az volt, hogy jelentősen változott a támogatásból beszerzett számítástechnikai eszközök ára.
Az ÁSZ feltárt több olyan hiányosságot és pénzügyi szabálytalanságot, ami a támogatás visszafizetési kötelezettségével járhat együtt. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál (MVA) például a szerződésben feltüntetett és a ténylegesen kifizetett összeg közötti eltérés oka az volt, hogy a szerződést euróban kötötték, míg forintban fizettek.
A számvevőszék kifogásolta azt is, hogy a PHARE-programok keretében beszerzett eszközök nem vagy csak többéves késedelemmel jelentek meg az állam vagyonában. Egyáltalán nem tartották nyilván a beszerzett eszközöket, és a megvalósított beruházásokat a földművelésügyi, valamint a környezetvédelmi tárcánál. A MÁV Rt. ugyan nyilvántartotta a beruházásokat, de azokra értékcsökkenést számolt el, így a társaság adózás előtti veszteségét növelte. Az ÁSZ hiányolja, hogy nem készült országos, teljes körű kimutatás a támogatás felhasználásáról és a hozzá kapcsolódó magyar társfinanszírozás mértékéről. Így nem lehet a valós helyzetnek megfelelően bemutatni a rendelkezésre bocsátott és felhasznált pénzeszközöket.
Mivel a belső ellenőrzési rendszer nem megfelelően működött, ezért előfordultak szabálytalan vagy a szerződés utólagos módosítását igénylő kifizetések is. A környezetvédelmi tárcánál például a szerződés, a szállító teljesítése és a pénzügyi kifizetés több hónapig nem volt összhangban -- írja a jelentés. Az ÁSZ vizsgálta azt is, hogy miért késtek a területfejlesztési PHARE-programok. Ezeknél a projekteknél a félévenként tervezett és a tényleges kifizetés között gyakran 30 millió eurós különbség is volt. A késés okai között a monitoring rendszer, az ellenőrzések szabályozásának hiányát jelölte meg az ÁSZ. Emellett kifogásolta, hogy az FVM PHARE-irodája lejárt érvényességű társfinanszírozási nyilatkozattal rendelkezett. A regionális ügynökségek pedig olyan pályázatokat továbbítottak, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek.
Az ÁSZ ugyanakkor megállapította: a vizsgált évek alatt egyszerűsödtek az EU eljárásai, és gördülékenyebb lett a támogatás felhasználása is. Ennek eredménye, hogy az 1998. évi PHARE-programok 95 százalékát a szerződéskötésre előírt határidőre lekötötték.