Korlátozott önkormányzati illetmények

Az 1650 tagot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) tiltakozik az önkormányzati igazgatásban dolgozók bérfejlesztési lehetőségének tervezett korlátozása ellen -- jelentette ki a Világgazdaságnak Zongor Gábor. A szervezet főtitkára szerint a köztisztviselői törvény módosításáról szóló javaslat ellentmond a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló, tavaly augusztus 1-jével életbe lépett jogszabálynak is.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának általános vitáját a múlt héten kezdte meg az Országgyűlés. A kormányzat szándékai szerint a javaslat kiszámíthatóvá tenné a köztisztviselők életpályáját, és nagymértékben javítaná egzisztenciális feltételeiket. Az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők esetében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, megszűnne ugyanis az a lehetőség, hogy a települések képviselő-testületei maguk állapítsák meg a helyi köztisztviselői illetményalapot. Ebben eddig az az egy korlátozás volt, hogy az önkormányzati illetményalap legfeljebb 10 százalékkal lehetett alacsonyabb a központi államigazgatásban megállapítottnál. Az összesítések szerint tavaly a 3178 helyhatóságból csak 30, azaz nem egészen 1 százalék állapított meg a központi 28 150 forintnál alacsonyabb összeget. A képviselő-testületek 28,6 százaléka a központi illetményalap mellett döntött, az önkormányzatok 67,4 százaléka viszont magasabb összeggel számolt. A legalacsonyabb illetményalap 2000-ben 25 335 forint volt, míg a legmagasabb 52 ezer.
A törvénymódosítási javaslat szerint a jelenlegi fizetéseket csökkenteni nem lehet majd, de ha az illetményalap egységesítése életbe lép, az sok településen évekre a jövedelmek befagyasztását jelenti -- állítja a TÖOSZ főtitkára. Ugyanezeken a településeken a polgármesterek fizetése és a helyi képviselők tiszteletdíja sem nőhet. A polgármesterek jogállásáról szóló törvény tavalyi módosításával a miniszteri illetmények helyett a helyi köztisztviselői alapilletményhez kötötte az Országgyűlés a települések első embereinek javadalmazását, a képviselők tiszteletdíját pedig a polgármestereké alapján számítják ki.
A TÖOSZ egyébként támogatja a törvénymódosítás azon részeit, amelyek elősegítik a szakmai színvonal emelését, az életpálya kiszámíthatóságát, valamint a köztisztviselői kar európai uniós felkészítését. Nem ért viszont egyet azzal, hogy a köztisztviselői karból kikerülnek az ügykezelők, és indokolatlannak tartja a kiemelt főtisztviselői kar létrehozását is.
Az illetményalap egységesítése sérti az önkormányzati autonómiát -- fejtette ki lapunknak Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke, aki a parlamentben az MSZP vezérszónokaként ismertette pártja álláspontját. A versenyszféra főként a nagyobb településeken "elszívja" a legképzettebbeket, így az elvándorlás megakadályozása és a helyi közigazgatás szakmai színvonalának megőrzése érdekében nem lenne szabad meggátolni, hogy az önkormányzatok dönthessenek köztisztviselőik bérfejlesztéséről -- állítja Lamperth Mónika. A kormány szerint azért indokolt az illetménymegállapítási jog korlátozása, mert az elmúlt években a központi és az önkormányzati közigazgatásban erőteljesen nőtt a munkateljesítménnyel nem indokolható aránytalanság. Elhangzott az is, hogy a nehéz helyzetben lévő, működőképességük fenntartásához is kiegészítő állami támogatásra szoruló helyhatóságok között is vannak olyanok, amelyek a központinál jóval magasabb illetményalapot határoztak meg. Lamperth Mónika szerint előfordulhatnak extrém esetek, de ez nem ok a teljes önkormányzati szféra korlátozására. Az MSZP a köztisztviselői törvény önkormányzatokra vonatkozó részével kapcsolatban nem ért egyet a központi és a helyi köztisztviselők érdekegyeztetésének szétválasztásával. A szocialisták szerint ez ellentétes a törvényjavaslatnak az egységes köztisztviselői karra vonatkozó koncepciójával, és fölöslegesen különbözteti meg a központi és a helyi igazgatásban dolgozókat. A javaslatban szereplő címzetes főjegyzői kinevezés elfogadásához jelenleg nincs meg a politikai bizalom. Az ellenzék joggal tart attól, hogy ismét pártalapon történik majd a kiválasztás. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdéseknél az önkormányzati köztisztviselők esetében is ugyanazok a kérdések merülnek majd fel, mint a központi közigazgatásban dolgozóknál.
A köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatban Gémesi György, az MDF frakcióvezető-helyettese is többször kifejtette: több ponton változtatást javasolnak ahhoz, hogy pártja megszavazza a jogszabályt. Gémesi -- aki Gödöllő polgármestere, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke -- gondként említette többek között a helyhatóságokban dolgozó köztisztviselők javadalmazásába való beavatkozást, amely szerinte sérti az önkormányzatiság elvét.