BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Korlátozott önkormányzati illetmények

Az önkormányzati köztisztviselők többsége rosszabbul járna, ha a helyhatóságok július 1-jétől csak lefelé térhetnének el az állami illetményalaptól. A köztisztviselői törvény kormány által tervezett módosításának elfogadása sok településen a polgármester fizetésének, illetve az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának időleges befagyasztását is jelenti.

Az 1650 tagot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) tiltakozik az önkormányzati igazgatásban dolgozók bérfejlesztési lehetőségének tervezett korlátozása ellen -- jelentette ki a Világgazdaságnak Zongor Gábor. A szervezet főtitkára szerint a köztisztviselői törvény módosításáról szóló javaslat ellentmond a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló, tavaly augusztus 1-jével életbe lépett jogszabálynak is.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának általános vitáját a múlt héten kezdte meg az Országgyűlés. A kormányzat szándékai szerint a javaslat kiszámíthatóvá tenné a köztisztviselők életpályáját, és nagymértékben javítaná egzisztenciális feltételeiket. Az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők esetében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, megszűnne ugyanis az a lehetőség, hogy a települések képviselő-testületei maguk állapítsák meg a helyi köztisztviselői illetményalapot. Ebben eddig az az egy korlátozás volt, hogy az önkormányzati illetményalap legfeljebb 10 százalékkal lehetett alacsonyabb a központi államigazgatásban megállapítottnál. Az összesítések szerint tavaly a 3178 helyhatóságból csak 30, azaz nem egészen 1 százalék állapított meg a központi 28 150 forintnál alacsonyabb összeget. A képviselő-testületek 28,6 százaléka a központi illetményalap mellett döntött, az önkormányzatok 67,4 százaléka viszont magasabb összeggel számolt. A legalacsonyabb illetményalap 2000-ben 25 335 forint volt, míg a legmagasabb 52 ezer.
A törvénymódosítási javaslat szerint a jelenlegi fizetéseket csökkenteni nem lehet majd, de ha az illetményalap egységesítése életbe lép, az sok településen évekre a jövedelmek befagyasztását jelenti -- állítja a TÖOSZ főtitkára. Ugyanezeken a településeken a polgármesterek fizetése és a helyi képviselők tiszteletdíja sem nőhet. A polgármesterek jogállásáról szóló törvény tavalyi módosításával a miniszteri illetmények helyett a helyi köztisztviselői alapilletményhez kötötte az Országgyűlés a települések első embereinek javadalmazását, a képviselők tiszteletdíját pedig a polgármestereké alapján számítják ki.
A TÖOSZ egyébként támogatja a törvénymódosítás azon részeit, amelyek elősegítik a szakmai színvonal emelését, az életpálya kiszámíthatóságát, valamint a köztisztviselői kar európai uniós felkészítését. Nem ért viszont egyet azzal, hogy a köztisztviselői karból kikerülnek az ügykezelők, és indokolatlannak tartja a kiemelt főtisztviselői kar létrehozását is.
Az illetményalap egységesítése sérti az önkormányzati autonómiát -- fejtette ki lapunknak Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke, aki a parlamentben az MSZP vezérszónokaként ismertette pártja álláspontját. A versenyszféra főként a nagyobb településeken "elszívja" a legképzettebbeket, így az elvándorlás megakadályozása és a helyi közigazgatás szakmai színvonalának megőrzése érdekében nem lenne szabad meggátolni, hogy az önkormányzatok dönthessenek köztisztviselőik bérfejlesztéséről -- állítja Lamperth Mónika. A kormány szerint azért indokolt az illetménymegállapítási jog korlátozása, mert az elmúlt években a központi és az önkormányzati közigazgatásban erőteljesen nőtt a munkateljesítménnyel nem indokolható aránytalanság. Elhangzott az is, hogy a nehéz helyzetben lévő, működőképességük fenntartásához is kiegészítő állami támogatásra szoruló helyhatóságok között is vannak olyanok, amelyek a központinál jóval magasabb illetményalapot határoztak meg. Lamperth Mónika szerint előfordulhatnak extrém esetek, de ez nem ok a teljes önkormányzati szféra korlátozására. Az MSZP a köztisztviselői törvény önkormányzatokra vonatkozó részével kapcsolatban nem ért egyet a központi és a helyi köztisztviselők érdekegyeztetésének szétválasztásával. A szocialisták szerint ez ellentétes a törvényjavaslatnak az egységes köztisztviselői karra vonatkozó koncepciójával, és fölöslegesen különbözteti meg a központi és a helyi igazgatásban dolgozókat. A javaslatban szereplő címzetes főjegyzői kinevezés elfogadásához jelenleg nincs meg a politikai bizalom. Az ellenzék joggal tart attól, hogy ismét pártalapon történik majd a kiválasztás. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdéseknél az önkormányzati köztisztviselők esetében is ugyanazok a kérdések merülnek majd fel, mint a központi közigazgatásban dolgozóknál.
A köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatban Gémesi György, az MDF frakcióvezető-helyettese is többször kifejtette: több ponton változtatást javasolnak ahhoz, hogy pártja megszavazza a jogszabályt. Gémesi -- aki Gödöllő polgármestere, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke -- gondként említette többek között a helyhatóságokban dolgozó köztisztviselők javadalmazásába való beavatkozást, amely szerinte sérti az önkormányzatiság elvét.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.