BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még nincs ereje teljében az ECB

Az euró bevezetése után két évvel a tagállamok jegybankjai makacsul ragaszkodnak nagy létszámú személyi állományukhoz, noha fő feladatukat, a monetáris politika intézését az Európai Központi Bank (ECB) vette át. Az euróövezet bővülésével fokozatosan növekedhet az ECB szerepe. A rendszer idővel az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed felépítéséhez válhat hasonlóvá.

A német jegybank csak most fogott neki a racionalizálásnak, de a francia és az olasz nemzeti bank túl nagyra növekedett létszáma sem csökkent észrevehetően. Ez részben azért van, mert továbbra is hatáskörükbe tartozik a bankfelügyelet, és nagy regionális hálózatuk van, e téren az euró bevezetésének nincs közvetlen hatása. A kis ír jegybank dolgozóinak száma még nőtt is, mert tartania kell a kapcsolatot a többi eurózónabeli központi hitelintézettel, és az ECB is próbára teszi képességét. A jegybankok tevékenységével foglalkozó megfigyelők szerint annak következtében, hogy minden jegybankelnök szavaz a kamatlábakról, a nemzeti bankok megtartottak sok olyan tevékenységet folytató szakembert is, akiknek a munkaterülete inkább a központba való volna.
A Central Banking Journalra hivatkozva a Financial Times arra utal, hogy a közös valutáról szóló szerződés aláírásakor csak hat tagállamra számítottak, s így a nemzeti bankelnökökkel egyenlő súlya volt a belső igazgatóknak a monetáris politikáról szavazó testületben. Mikor azonban az euró indult, a 11 jegybank súlya megnőtt a központtal szemben. Ez az ECB rendszerének egyik fő törésvonala.
Jelenleg minden eurótagállam jegybankja saját kutatást folytat az egész euró gazdaságáról. A monetáris politika végrehajtása is a nemzeti bankok kezében maradt. Az ECB-nek csak 15 ügynöke működik a pénzügyi piacokon. Amikor tavaly szeptemberben beavatkoztak az euró árfolyamának emelése céljából, az ügyletek zömét a nemzeti bankok kötötték, amelyeket egyébként azzal vádoltak, hogy szándékosan rontották a nemzeti fizetési rendszereket 1999-ben, az euró bevezetésének első napjaiban, mert el akarták kerülni a belföldi pénzpiacok likviditásának kimerülését.
Idővel a súlypont fokozatosan eltolódik majd az ECB javára, különösképp, ha több ország csatlakozik az euróhoz -- állítja Charles Wyplosz, a gazdaságpolitikai kutató központ (CEPR) vezető közgazdásza. Szerinte ez még az átmeneti szakasz, ha 20 tagállam lesz, akkor a nemzeti bankok elnökeinek szerepe elhalványul.
Ennek jelenleg még nincs nyoma. Az ECB-nek csak 800 dolgozója van, sokkal kevesebb, mint a legtöbb tagállam nemzeti bankjának. Probléma, hogy az ECB jövedelme a tagállamok központi bankjától függ. Amíg az euróbankjegyek és -érmék meg nem jelennek, a kibocsátásból származó jövedelem, a kamara haszna közvetlenül az egyes országok bankjaié.
Hosszabb távon a rendszer az amerikai Federal Reserve Systemhez fog hasonlítani. A Fed a hosszú távú elemzések terén regionális hitelintézeteinek nagy teret hagy, de a gazdasági előrejelzés a washingtoni elnökség apparátusának feladata, a piaci ügyleteket pedig New York-i regionális bankja intézi.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.