Részmunkaidő, normaemelés, elbocsátás

A minimálbér drasztikus felemelése a már korábban jelzett negatív eredményekkel jár -- derül ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) felméréséből. A szakszervezetek támogatták a kormányzat tervét a tavalyi 25 500 forintos legkisebb bér 40 ezer forintra emeléséről, ugyanakkor támogatták a munkaadók kompenzációs kéréseit is. E nélkül ugyanis fennáll a veszélye annak -- hangoztatták a vitában --, hogy a pozitív béremelési lépés negatívan érinti a munkavállalók jelentős részét. E félelmek -- a felmérés eredménye szerint -- beigazolódni látszanak -- közölte Sándor László.
A tagszervezetektől beérkezett válaszok szerint egyre gyakoribb a részmunkaidős, 6-7 órás foglalkoztatás. Ez főként a kereskedelemben jellemző, ahol -- a szakszervezet becslése szerint -- a dolgozók 90 százaléka végzi napi munkáját papíron a törvényes munkaidőnél rövidebb időben. Már a korábbi években is jellemző volt, ám az idén felgyorsult az a folyamat, hogy a munkavállalók vállalkozóként dolgoznak korábbi munkakörükben, korábbi cégüknek. A munkaadók a terhek csökkentése érdekében például a jutalmakat, prémiumokat, különféle pótlékokat beépítik a legkisebb bérbe, s így oldják meg a minimálbér-emelést. Még olyan szélsőséges példáról is hírt kapott az MSZOSZ, hogy az étkezési hozzájárulást próbálta a munkaadó beépíteni a legkisebb bérbe. A textiliparban január után gyakorivá vált a normaemelés. Ez gyakorta azt jelenti, hogy a dolgozók a norma 80 százalékát tudják teljesíteni, így esetükben a minimálbér-emelésről hozott döntés értelmetlen. Elbocsátásokra is van már példa. Az első ilyen jelzések Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből érkeztek.
A szakszervezet aggasztónak tartja a csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató célszervezetek helyzetét. E cégeket ugyanis nagymértékben érinti a kormány döntése a minimális bér emeléséről, s ennek teljesítése gazdasági nehézségeket jelent számukra. Ezért több szervezetet fenyeget csőd.
Az MSZOSZ külön foglalkozott az önkormányzatokkal, ahol sajátos helyzet alakult ki -- mondta Sándor László. Az önkormányzatok költségvetésük elfogadásáig ugyanis pluszterhet nem vállalhatnak, ami azt jelenti, hogy január 1-jétől nem fizethetik ki a megemelt minimális bért. Az MSZOSZ elnöke, MSZP-s parlamenti képviselő ennek az ellentmondásnak a megoldására kíván a jövő héten a parlament plenáris ülésén választ kapni a pénzügyminisztertől. Emellett az érintett szakszervezetek próbaper indítását is fontolgatják.