Távol még az 5 százalék

A pénzügyi unióhoz történő csatlakozáshoz az eddigieknél alacsonyabb infláció kell. Ha a 4-5 százalékot el tudjuk érni néhány éven belül, akkor Magyarországon picivel magasabb maradhat az infláció üteme, mint az unió többi országában -- fejtette ki tegnap, jegybankelnöki kinevezésének átvételét követően Járai Zsigmond. Az 5 százaléknál kisebb áremelkedési ütemet 2-3 év múlva látja reálisnak.
A bűvös 5 százalék elodázásával az árfolyamsáv kiszélesítése csak a jövő zenéje lehet, mint ahogyan a kamatadó bevezetése is lekerül a napirendről, tavaly ugyanis még mindkettőt az infláció citált értékéhez kötötte a Pénzügyminisztérium.
Szakértők emlékeztetnek rá, hogy az 1999-es gyors inflációcsökkenés bűvöletében a hivatalos előrejelzések még erre az évre tették az öt százalék alatti drágulást.
Az antiinflációs csomagban a jegybanknak megvan a pontos szerepe, és ezt be is tudja majd tölteni -- emelte ki Járai Zsigmond tegnap. Kinevezése után újságíróknak kifejtette, hogy a mezőgazdasági árak és a szolgáltatások árszínvonala még nem felel meg az uniósnak. Járai fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a vállalkozások árszintvárakozásai mérséklődjenek. A jegybankelnök ugyanakkor bízik abban, hogy az infláció kikerül a politikai csatározások homlokteréből.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint Járai Zsigmond kijelentése, miszerint az infláció 2-3 éven belül 5 százalék alá csökkenthető, nem új keletű. Hegedűs kifejtette, hogy a tavalyi 9,8 százalékos és a 2001-re elemzők szerint várt 8,5 százalékos infláció közti 1,5 pontos dráguláscsökkenés fenntartása esetén három év alatt elérhető az 5 százalék alatti áremelkedési ütem. Nem tűnik grandiózus várakozásnak, inkább három-, mint kétéves tartományon megvalósítható erőszakosabb gazdaságpolitikai változás nélkül is, amennyiben a gazdasági növekedés 5 százalékon marad. A GKI szakértője egyébként sem javasolná az antiinflációs politika erőltetését, az ugyanis növekedési, egyensúlyi problémákat okozhat -- fejtette ki Hegedűs Miklós.
Reális elképzelésnek tartja Járai kijelentését Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója is. Az inflációs ütem évi 1,5-2 százalékos mérséklődésének ő sem látja különösebb akadályát. Rácz Anikó, a CA IB elemzője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak ugyan eszközök, melyekkel időlegesen el lehet érni az 5 százalék alatti áremelkedési ütemet a következő 2-3 éves időszak alatt, de az európai uniós csatlakozást megelőző feszültség feloldása mindenképpen magasabb inflációt indokol. Ugyan elképzelhetőnek tartja, hogy a forint felértékelésével vagy erős fiskális és monetáris szigorral időlegesen 5 százalék alá lehessen csökkenteni az árszínvonal emelkedési ütemét, nagyon kedvező külgazdasági környezetben, a nyersanyagárak jelentős csökkenése mellett -- tette hozzá. Rácz szerint még az uniós csatlakozás előtt az energia, a szolgáltatások, valamint az agrártermékek árszínvonala is közeledni fog a magasabb uniós szinthez, s ez tartósan 5 százalék feletti inflációt indokol.
Az MNB-t március másodikától irányító volt pénzügyminiszter fő céljának azt tekinti, hogy Magyarország minél hamarabb be tudjon lépni az európai pénzügyi unióba. Remélem, hogy még ebben a hatéves ciklusban sor kerülhet erre -- bizakodott.
Az európai uniós csatlakozást 2004-re teszi, és 2006-2007-re tartja reálisnak a pénzügyi unióba lépést. Akkorra 3 százalék alá kell csökkenteni az inflációt -- mondta el.
Járai személy szerint egyetért a csúszó leértékelés ütemének 0,2 százalékra csökkentésével, azt már a kormány is támogatja, de a végső döntést a jegybanktanácsnak kell kimondania -- emlékeztetett. A jegybank következő elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy fokozatosan szűnjön meg a csúszó leértékelés, de ettől eltérő út is létezhet -- fejtette ki.