Váratlan japán kamatmérséklés

A jegybank monetáris politikai tanácsa 0,25-ról 0,15 százalékra csökkentette az egynapos bankközi hitelek kamatait, az inkább csak jelképes jelentőségű leszámítolási kamatlábat pedig 0,35-ról 0,25 százalékra. A döntést indokolva a testület utalt a keresletnek a főbb exportpiacokon -- így az Egyesült Államokban és Ázsiában -- tapasztalható lanyhulására, illetve a belső piacon észlelhető pangásra. A jegybank elnöke, Hajami Maszaru úgy fogalmazott, hogy az általa vezetett intézmény minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elkerülni egy deflációs spirál kialakulását. Mint a Reuters emlékeztet, a fogyasztói árak tavaly 0,7 százalékkal csökkentek, és várható, hogy az irányzat az idén -- immár az egymás utáni harmadik évben -- is folytatódik.
Hírügynökségi jelentések szerint óriási nyomás nehezedik Hajamira a monetáris politika további enyhítése végett. A jegybank elnöke azonban igyekszik a végsőkig kitartani a nulla rátát sürgető politikusok követeléseivel szemben, mert az szerinte aláásná a piaci fegyelmet. A szakember szerint ebben a játszmában a labda valójában a kormány térfelén van, amelynek feladata lenne a bankszektor szanálása és az egész gazdaságra tehertételt jelentő, gyenge hatákonyságú vállalati kör felszámolása.
A napi kamatot a jegybank tavaly augusztusban emelte, igyekezvén távolabb vinni a rátát a közgazdasági nonszensznek számító nulla szinttől. Ezzel a lépéssel azonban --- számos szakértő szerint -- lelohasztotta az akkor éppen csak éledező konjunktúrát. A romló gazdasági helyzet láttán a jegybank február 9-én 0,5 százalékról 0,35-ra szállította le a leszámítolási kamatot. A mostani, újabb kamatkönnyítést elemzők közvetlenül összefüggésbe hozzák azzal, hogy januárban 3,9 százalékkal csökkent az ipari termelés decemberhez képest. További zavaró jelnek tartják, hogy -- a decemberi csökkenés után -- januárban emelkedett a vállalati készletek szintje.