Vita a 158 milliárd forintról

A 24 budapesti önkormányzat 2001-ben 73,3 milliárd forintot kap a központi költségvetésből. A forrásmegosztásba bekerülő saját bevételük 84,8 milliárd -- ennek döntő része az iparűzési adó --, így a főváros és a kerületek összességében 158,1 milliárd forinton osztozhatnak az idén. Ez 4,5 százalékkal több a tavalyinál, tehát a növekedés a prognosztizált infláció mértékét sem éri el. A forrásmegosztásról szóló döntést az idén is kiélezett vita előzi meg a kerületek, illetve a fővárost irányító koalíció két frakciója között.
Az Országgyűlés tavaly decemberben, a kétéves költségvetés vitájában elfogadta azokat a -- fideszes képviselők által benyújtott -- módosító javaslatokat, amelyeknek eredményeképpen a kerületek forrásai összességében 9,8 milliárd forinttal nőnek. A főváros forrásai 1,9 milliárddal bővülnek, így az önkormányzat mintegy 15 milliárd forinttal kevesebbet kap, mint amennyivel a költségvetési törvénytervezet alapján kalkulált. A szabad demokrata főpolgármester-helyettes, Atkári János által jegyzett forrásmegosztási javaslatot egy héttel ezelőtt kapták meg a kerületek, illetve a fővárosi szocialista képviselőcsoport, azóta szinte mindennap egyeztetnek a vitatott kérdésekről.
Az MSZP-frakció jogilag aggályosnak tartja, hogy a fővárosi önkormányzat bevonja a forrásmegosztásba a gépjárműadót, amelyen Budapesten eddig az állami költségvetés és a kerületek osztoztak -- mondta a Világgazdaságnak Gy. Németh Erzsébet, a képviselőcsoport vezetője. Ragaszkodik a frakció a 3 milliárd forintos stratégiai alap megtartásához is, amelyet a külső kerületi földutak kiépítésének támogatására tavaly hoztak létre. A szabad demokraták azért indítványozták az alap megszüntetését, mert a már említett parlamenti módosító indítványok alapján a budapesti kerületek 5 milliárd forintot kapnak a földutak szilárd burkolattal való ellátására.
A vitás kérdések közé tartozik a közvilágítás is, amelynek költségeit korábban a főváros fedezte, az idei forrásmegosztási javaslat szerint azonban a kerületeknek is részt kellene vállalniuk ebben. Gy. Németh Erzsébet kifejtette: az MSZP-frakció véleménye szerint a jogi helyzet nem egyértelmű, ezért azt javasolják, hogy a közvilágítás egyelőre maradjon a főváros kötelezettsége.
Az MSZP- és az SZDSZ-frakció várhatóan meg tud egyezni, így jó esély van arra, hogy a közgyűlés hétfőn elfogadja a forrásmegosztást -- mondta lapunknak Bőhm András. A szabad demokrata képviselőcsoport vezetője a vitatott kérdésekről szólva elmondta: a kerületeknek kell majd állást foglalniuk abban, hogy megmaradjon-e a stratégiai alap mellett a többi is. A főváros kilenc alapot működtet -- többek között ösztöndíjalapot, az általános iskolai tejakciót támogató vagy szolidaritási alapot --, de ezeket az önkormányzat nem tudja a kerületek pénzügyi részvétele nélkül fenntartani.
A 12 városrészt képviselő Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége keddi ülésén elutasította a javaslatot, mert nem értenek egyet a főváros által alkalmazott számításokkal. A főváros vezetői szerdán, illetve tegnap is egyeztettek a kerületekkel. A fővárosi, illetve önkormányzati törvény 1994-es módosítása óta azonban nincs szükség a kerületek többségének egyetértésére.