Minden fontosabb, üzletkifizetésekkel kapcsolatos határidő meghosszabbítását kezdeményezi a kormány mai ülésén az FVM -- értesült a Világgazdaság. Németh Zsolt, Boros Imre megbízott agrárminiszter szóvivője megerősítette értesüléseinket. A változtatások célja, hogy a szövetkezetek külső tulajdonosai biztonsággal hozzájussanak pénzükhöz. Az időzavart az okozza, hogy a szabályozással kapcsolatos koalíciós egyeztetések a sorozatos alkotmányossági és technikai aggályok miatt elhúzódtak.
A csúszás miatt a kormány vhr-e még csak három napja jelent meg a Magyar Közlönyben. A szabályozás szerint ugyanakkor a külső üzletrész-tulajdonosoknak április 15-ig be kellene jelenteniük pénzigényüket a megyei földművelésügyi hivatalokhoz.
E jogvesztő határidő az FVM elképzelései szerint legalább egy hónappal, május 15-re módosulna.
A januártól hatályos üzletrésztörvény azt is rögzíti, hogy az üzletrészek megvásárlását megalapozó közigazgatási eljárásokat május 31-ig be kell fejezni, az üzletrészeket pedig az alanyi jogú kívülállók esetében július 1-jéig ki kell fizetni. A tervek szerint mindkét időpont minimum egy hónappal későbbre, június 30-ra, illetve augusztus 1-jére tolódna (az FVM december 31-i kifizetést is megoldhatónak tartana).
A vhr-t saját hatáskörben módosíthatja a kormány, míg az üzletrésztörvény korrigálása érdekében a parlamenthez kell fordulnia. Utóbbi jogszabályban megváltozna a szövetkezeti kölcsönöket kifizető szervezet is. A gazdaságoknak akkor kell állami hitelt felvenniük, ha önerőből nem tudnak elszámolni külső tulajdonosaikkal. Korábbi számítások szerint 15-20 milliárd forint kiutalásáról van szó.
A jelenleg hatályos üzletrésztörvény hitelfolyósítóként az ÁPV Rt.-t nevezi meg, most azonban a kifizetések lebonyolítójaként a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Magyar Államkincstár (MÁK) jöhet szóba. Úgy tudjuk, erről is ma születik végleges állásfoglalás. A kabinet elé kerülő előterjesztés a MÁK-ot ajánlja elfogadásra.
A kifizetésekhez eredetileg 12, tavaly év végéig tartós állami tulajdonban tartott ÁPV-s agrártársaság eladása szolgáltatta volna a közvetlen fedezetet. A bevételekből egy "kölcsönalap" jött volna létre. Most viszont a társaságok értékesítése elszakad az üzletrész-elszámolásoktól. Az azonban már korábban eldőlt, hogy a 12 céget mindenképpen eladják, mégpedig nem ÁPV-s, hanem MFB-s "szervezésben". Így a társaságok kikerülnek a privatizációs törvény hatálya alól, ami szakértők szerint egyúttal azt is jelenti, hogy az eladás átláthatatlanabbá és ellenőrizetlenebbé válik (VG, 2001. február 21.).
Az Alkotmánybíróság (Ab) ma kezd tárgyalni az üzletrésztörvényhez benyújtott beadványokról -- tudtuk meg. Mint ismert, az év eleje óta több tucat szakmai és érdek-képviseleti szervezet fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat a jogszabállyal kapcsolatban. Az Ab a beadványokról állásfoglalást kért az IM-től és az FVM-től. A 15 napos véleményalkotási határidő a hét végén járt le.
Információink szerint az IM tegnap délutánig nem küldte el válaszát az Ab-nek. Az agrártárca ugyanakkor már megadta álláspontját. Úgy tudjuk, az FVM egyetlen alkotmányossági felvetést sem talált megalapozottnak. Ezért a minisztérium arra számít, hogy az Ab legfeljebb a jogszabály kisebb korrekcióját rendeli majd el, vagyis teljes megsemmisítését nem.