Legfeljebb 40 ezren vállalták, hogy önként tagjává válnak a kereskedelmi és iparkamarának, a korábbi 650 ezerből -- mondta lapunknak Sümeghy Csaba kormánybiztos. Pontos adatok még nincsenek, hiszen folyamatos a változás: nemcsak be-, de ki is lépnek a szervezetből. A tagság tényleges létszáma a hónap végére derülhet ki abból, hogy hányan fizetik be a tagdíjat. Az átalakulás miatt a kamarai alkalmazottak 60 százalékát elbocsátották, a nem megyeszékhelyen működő irodák többségét bezárták. Ennek ellenére Sümeghy Csaba úgy látja: a kereskedelmi kamarai rendszer rövid időn belül meghatározó tényező lesz a magyar gazdaságpolitikában, hiszen bebizonyosodott, a kamara partnere a kormánynak. Amennyiben a kamarák bebizonyítják, hogy érettek a feladatra, akkor reális esélyük lesz arra, hogy bizonyos jogosítványokat visszakapjanak. Így például Sümeghy szerint újratárgyalhatják a területfejlesztési tanácsokban való kamarai részvétel kérdését. A kereskedelmi kamarákkal szemben az agrárkamara ellehetetlenült -- fogalmazott a kormánybiztos. A 186 ezres tagságából alig hétezret volt képes megtartani. Nem változott az agrárkamara sem szellemiségében, sem vezetésében -- tette hozzá.
Az agrár- és kereskedelmi kamarák 18 milliárd forintos vagyont örököltek. A területi kamarák még az Állami Számvevőszék által kifogásolt vagyonleltárt is elfogadták. Ennek ellenére Sümeghy nem tud arról, hogy bárhol visszaéltek volna a vagyonnal. Egyedül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál tapasztalható, hogy elkezdte felélni a vagyonát. Több a kiadásuk, mint a bevételük -- mondta a kormánybiztos.
Több kamara még megpróbálja behajtani a tagdíjtartozásokat, ami országos szinten mintegy négymilliárd forint. Létezik egy igazságügyi minisztériumi és pénzügyminisztériumi állásfoglalás, mely szerint a 2000. január 1-je előtti elmaradás nem hajtható be közadók módjára. Az adósok vélhetően jelenleg nem kamarai tagok, ezért rossz hatással van a tagtoborzásra egy ilyen lépés -- véli Sümeghy.