Az európai integrációval összefüggő kérdésekben eddig rendezett népszavazásokon a polgárok mindig kisebb lelkesedést mutattak, mint a politikusok -- emlékeztet a tekintélyes londoni kutatóintézet. A dánok például csak másodszorra, jelentős engedmények után fogadták el a maastrichti szerződést, a franciáknál pedig hajszál híján szintén az elutasítás hívei kerekedtek felül. A tagországok kormányait egyre óvatosabbá teszik az európai integráció csökkenő támogatottságát jelző közvélemény-kutatási adatok, így a kilencvenes évek eleje óta egyikük sem mert referendumot kiírni semmilyen uniós kérdésben.
Ebben a helyzetben különös figyelem irányul az ideiglenesen május 31-re kitűzött írországi népszavazásra. A mértékadó politikai erők mindegyike Nizza elfogadása mellett kampányol, és helyzetüket könnyíti, hogy a nizzai szerződés fő célja -- az EU-bővítésre való felkészítése -- viszonylag könnyen érthető és kommunikálható. Brian Cowen külügyminiszter a napokban bejelentette: információs kampányt indítanak a nizzai szerződés hatásainak ismertetésére -- írja az EUobserver.
Az EIU szerint azonban az eredményt bizonytalanná teszi az, hogy az utóbbi években egyre csökkent az írek integrációpárti elkötelezettsége. Ez részben a látványos gazdasági fejlődéssel magyarázható, az uniós pénzforrások egykori legnagyobb haszonélvezőjének számító ország ugyanis néhány éven belül nettó befizetővé válhat. Csökkenti a kontinens vonzerejét az ír gazdaság egyre szorosabb amerikai kötődése, a dublini kormány idei költségvetési tervezete kapcsán megfogalmazott brüsszeli kritika pedig kifejezetten negatívan hat az unió megítélésére.