BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyetlen érdeklődő

Összesen hét hitelintézet bukása után Romániában egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a sorsa a Banca Agricola (BA) nevű kereskedelmi pénzintézetnek. A mezőgazdasági bank privatizáció előtt áll. A vásárlók nem tolonganak.

Egy idő óta a román sajtóban fel-felbukkan a hír, miszerint az igen tekintélyes Raiffeisen Zentralbank vevőként jelentkezett a BA tulajdonosánál, a román kormánynál. Legutóbbi számában az Adevarul Economic bukaresti gazdasági hetilap főszerkesztője a BA jelenlegi vezérigazgatójának közléseire hivatkozva kész tényként tálalta a hírt. Az 1862-ben létesített, osztrák központú és további 11 országban jelen lévő pénzintézet romániai jelenléte több mint pozitív jelzés lenne a külföldi befektetők és az egész nemzetközi pénzvilág számára, tehát a román kormánynak és a BA vezetőségének mindent meg kell tennie ahhoz, hogy a tárgyalások eredményesek legyenek.
A BA a kilencvenes évek elején azon 3-4 román bank egyike volt, melyeken keresztül óriási pénzösszegek mentek át. Nagy nyomás nehezedett ezekre, miközben az országban elharapózott a fogyasztási láz, amit nem támasztott alá a termelés növekedése, sőt ennek szintje folyamatosan és drasztikusan csökkent. A román bankrendszer három tartópillére közül a volt külkereskedelmi bank, a későbbi Bancorex megbukott, a román fejlesztési bankot pedig a francia Group Société General segítette ki a csődközeli helyzetből.
A BA megmentésére igen nagy erőfeszítéseket tett a kormány. 1996-ban már kimondatott az intézmény fizetésképtelensége, megtiltották számára a hitelfolyósítást. 1999-ben, amikor határozat született a bank restrukturálására, a fedezet nélküli, rossz hitelek értéke meghaladta a hatbillió lejt, és a bank biztos bukásra állt. Ekkor határozta el a kormány, hogy megmenti a BA-t, és előkészíti a privatizációra. Havi hatmillió dollárról hárommillióra csökkentették a fenntartási költséget, 80 székházát értékesítették. Eddig a román államnak mintegy egymilliárd dollárjába került a hitelintézet megmentése. Csak ebben az évben mintegy négybillió lejt kell költeni a bank tőkésítésére ahhoz, hogy elfogadható feltételeket teremtsen a magánosításhoz.
Természetesen román pénzügyi és kormánykörökben felvetődött a kérdés: nem lett volna olcsóbb, ha veszni hagyják a mezőbankot? Számítások szerint ez kétszeres költséget jelentett volna. Ugyanakkor nem elhanyagolható a pénzintézet bukásának a negatív lélektani hatása. Jelenleg a BA-nak körülbelül 800 ezer ügyfele van, és az utóbbi időben nőtt iránta a bizalom. Az intézményt modern infrastruktúrával látták el, és pillanatnyilag képes percek alatt lebonyolítani milliárdos ügyleteket. A székhelyek számának drasztikus csökkentése után is megmaradt 226 fiók, és 3500 alkalmazottal dolgozik a bank.
Hogy mennyiért vásárolja meg a BA-t a Raiffeisen Zentralbank, azt egyelőre még találgatni sem lehet. Tény, hogy -- a különböző anyagi, csoportérdekeknek megfelelően -- indulatos vitára lehet számítani a folyamattal kapcsolatban. Ugyanakkor a nagy áldozatok árán partiképessé tett bank háza táján nem tolonganak a vásárlók. Az osztrák pénzintézet az egyetlen potenciális vásárló, akit meg kell becsülni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.