Előzött év végén az eurózóna

A világgazdaság lassulása nem hagyja érintetlenül Európát, de az IMF most kiszivárgott idei növekedési jóslatában 2,8 százalék áll az euróövezetre, és csupán 1,7 százalék az Egyesült Államokra vonatkozóan. A valutaalap októberben még 3,4, illetve 3,2 százalékot prognosztizált. Az eurózónán belül ugyanakkor Németország teljesítménye gyengébbnek mondható, Hans Eichel pénzügyminiszter a tavalyi 3 százalék után 2001-ben 2,6 százalék körüli ütemet vár.
Az eurózóna viszonylag kedvező helyzetét mutatják a negyedik negyedév most közzétett növekedési adatai: 1999 utolsó három hónapjához képest 3 százalékos volt a bővülés, 2000 egészében pedig 3,4 százalék. Bár a tengerentúlon a gazdaság 5 százalékos növekedést mutatott tavaly, az idén alighanem elmarad Európa teljesítménye mögött.
Nem kell drasztikus lassulástól tartani Magyarországon sem -- vélekedett Rába András, a Kopint-Datorg kutatója. Jan Stankovsky, a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) közgazdásza szerint is tartható a nyugat-európai növekedést legalább 1-1,5 százalékponttal meghaladó ütem.

A negyedik negyedévben folytatódott az eurózóna külkereskedelmének impozáns bővülése: az előző három hónaphoz képest 3 százalék feletti volt mind az export, mind az import növekedése. Ez 2000 egészére 11,7 százalékos emelkedést jelent a kiviteli és 10,9 százalékosat a behozatali oldalon. A kommunikációs szektor a bővülés egyik éllovasa volt.
Az erős konjunktúra -- és a mobiltelefon-koncessziók díjai -- a hatvanas évek óta először fordították többletbe az eurózóna összevont költségvetését: a szufficit a GDP 0,3 százaléka volt 2000-ben -- írja az IfW jelentése. A kutatóintézet jövőre újra hiányra számít, de nem tartja időszerűnek az Európai Központi Bank (ECB) részéről az irányadó kamatláb csökkentését. A központi bank monetáris stratégiájának egyik pillére sem jelez komoly lassulást, a pénzmennyiség növekedésének üteme nem esett a kitűzött 4,5 százalék alá, és az ECB saját prognózisai sem támasztják alá a monetáris expanziót. A rövid távú reálkamatok nemhogy növekedtek volna az utolsó, 2000. októberi kamatemelés óta, hanem kismértékben csökkentek. Az intézet szerint az eurózóna növekedése a potenciális hosszú távú ütem, 2,5 százalék körül alakulhat jövöre, míg a fogyasztói árak 2,3 százalékkal emelkedhetnek.
Az amerikai elemzők a valutaalap jóslatánál kedvezőbbnek látják a helyzetet, és bíznak az "új gazdaság" erejében. Prognózisaik 2 százalékos növekedést jeleznek 2001-re. Arjun Mittal, az American Express Bank közgazdásza akár további 150 bázispontos kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart a jegybank szerepét betöltő Fed részéről. Az elemző abban bízik, hogy a kormányzat nagyszabású adócsökkentési programja helyreállítja a fogyasztói bizalmat, és újabb stimulust ad a gazdaságnak.
A valutaalap Japánra vonatkozó előrejelzését szintén megfelezte. A gazdaságilag legfejlettebb államokat tömörítő G7 csoporton belül a szigetország számíthat a legkisebb, 1 százalékos növekedésre, míg tavaly ősszel még 1,8 százalékot jósolt az IMF. Japán még nem publikálta a negyedik negyedévre vonatkozó növekedési adatát.
Németországban a pénzügyminiszter az új adatok fényében módosította jóslatát. A korábban 2,75 százalékosra prognosztizált idei növekedési ütemről legutóbb úgy fogalmazott, hogy az a 2,625--2,875 százalékos sáv alsó széléhez lehet közelebb. Független elemzők ugyanakkor pesszimistábbak a német kilátásokat illetően, az IfW csupán 2,1-2,2 százalékra számít a korábbi 2,4 helyett.
Ami a többi európai "nagyot" illeti, a valutaalap Olaszországban csupán 2,3 százalékos gazdasági bővülésre számít. Egyaránt 2,7 százalékot jósol a szervezet Franciaországnak és Nagy-Britanniának, ami az előbbi esetében jelentős, az utóbbi vonatkozásában azonban csupán árnyalatnyi korrekciót jelent.
Az euróövezet jó teljesítménye a negyedik negyedévben is inkább a francia és spanyol vitalitásnak volt köszönhető, a német adatok ugyanis inkább rontottak a képen. Ez elvben nem jó hír az uniós exportjuk legnagyobb részét a német piacokra irányító közép-európai államoknak, Rába azonban nem egyszerűsítené le ennyire a problémát. A kutató szerint a német növekedés lassulása sem vészes, ráadásul a gazdaság bővülése mellett számos más tényező befolyásolja ottani exportpozícióinkat. Ugyanígy nem lehet túlbecsülni a valamivel 2 százalék fölé várt eurózónabeli infláció magyarországi hatásait sem. Bár a korábban tartósan magas olajár és gyengélkedő euró továbbgyűrűző hatásai érződnek, ez az inflációs szint még mindig igen alacsony.
Stankovsky is inkább Lengyelországban lát kockázatokat. Ennek elsődleges oka azonban nem az európai fellendülés vége, hanem a folyó fizetési mérleg magas hiányára következett szigorú monetáris szűkítés. A szakértő azonban nem tart recessziós veszélytől, bár a lassulás erőteljes lehet a korábbi ütemhez képest.
Csehország az 1998-as és 1999-es nehéz év után tavaly talált magára. A fejlődés 2001-ben is folytatódhat, bár az eddig megszokott lengyel és magyar bővülési ütemnél lassabban, véli Stankovsky. Ennek okaként a továbbra is fennálló strukturális problémákat jelölte meg.
A kutató ugyanakkor nem lát komolyabb aggodalomra okot adó problémát Magyarországon. A leglényegesebb, hogy folytatódik az EU-tagjelöltek felzárkózása. Ha csak kevéssel is, de növekedési ütemük felülmúlja Nyugat-Európáét, csökkentve az integrációt hátráltató fejlettségbeli különbségeket.