Kamatcsökkentés a láthatáron

Jean-Claude Trichet, a francia bank kormányzója, tekintélyes ECB-személyiség szerint már nem kell tartani az inflációs nyomástól. Korábban az ECB arra hivatkozva kerülte az amerikai Fed kamatcsökkentő példájának követését, hogy az eurózóna inflációja fölötte van a célul kitűzött 2 százalékos határnak. "Egy-másfél hónapja még nagyon aggasztott bennünket az infláció, most már szó sincs erről" -- mondta.
Otmar Issing, az ECB vezető közgazdásza pedig úgy nyilatkozott, hogy felülvizsgálatra szorul az eurózónára vonatkozó összes idei gazdasági előrejelzés a romló nemzetközi környezet, különösen az amerikai és a japán lassulás miatt. A korábban 3 százalékosra becsült idei növekedési prognózist a bank mindenképpen vissza fogja venni -- mondta Issing, aki szerint ez azonban "nem rossz, hanem jó hír", feltéve, hogy az eurózóna a hosszú távra feltételezett ütemben bővül évente, amit az ECB 2-2,5 százalékra becsül.
Az FT szerint ezek a nyilatkozatok jelentős hangsúlyváltozást tükröznek a banki érvelésben, amely korábban azt "kommunikálta", hogy az amerikai lassulásnak nem sok hatása lesz Európára. Az ECB október óta tartotta a 4,75 százalékos kamatlábat, míg a Fed csak január óta háromszor csökkentett. A Reutersnak nyilatkozó független elemzők szerint az ECB rossz adatsorokból végzi előrejelzéseit, ezért is volt téves, túl alacsony a 2 százalékos idei inflációs becslés.
Az Európai Unió politikai vezetői -- mint stockholmi csúcsértekezletükön kiderült -- azonnali 0,5 százalékpontos kamatláb sökkentést tartanának szükségesnek. Ők egyébként nem osztják az ECB borúsra váltó előrejelzéseit. "Európa a stabilitás és a növekedés legfontosabb övezete a világban" -- mondta Lionel Jospin francia kormányfő. Pedro Solbes gazdasági és monetáris biztos szerint pedig "Európa jelenleg per definitionem a fejlett világ gazdasági menedéke, s ezt a pénzpiacoknak előbb-utóbb el kell ismerniük".