Rugalmas megoldást akar Brüsszel
Már most is világosan látszik, hogy a rugalmas és differenciált átmeneti szabályozást alkalmazó megoldás számíthat leginkább konszenzusos támogatásra -- hangoztatta Verheugen a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban. A politikus fontosnak nevezte olyan rendszer kidolgozását, ami szükség esetén lehetővé teszi a korlátozások gyors felülvizsgálatát.
Mint arról beszámoltunk (VG, 2001. március 19.), a tagországok képviselőinek legutóbbi ülését követően a bizottság által eredetileg javasolt öt változatból kettő maradt versenyben: a Verheugen által említett rugalmas átmeneti szabályozás, továbbá a -- Magyarország által javasolt -- védzáradékot magában foglaló pozitív rendszer.
A csatlakozásra váró országok némelyikében igen magas a munkavállalók képzettségi szintje: Magyarországnak például komoly a munkaerő-potenciálja a csúcstechnológia terén -- jelentette ki Verheugen. A bérkülönbségek miatt szerinte fennáll a szakemberek nagyarányú elvándorlásának veszélye, ami egyik félnek sem érdeke. Hozzátette: a tagjelölt országok megértéssel fogadják az uniós tagállamok ezzel kapcsolatos aggodalmait, és látják, hogy közvetlen összefüggés van (például Németország esetében) a bevándorlási hullámtól való félelem és az EU-bővítés alacsony támogatottsága között.
A rugalmas átmeneti szabályozás elfogadását tartja a legvalószínűbbnek Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is -- derül ki a Financial Times Deutschland cikkéből. A bizottsági tagok közötti egyeztetést követően kijelentette: közbülső célokat is tartalmazó átmeneti időszakot szeretnének, ami lehetővé tenné, hogy a folyamatok kedvező alakulása esetén a korlátozások egy részét feloldják.
Margot Wallström környezetvédelmi biztos szerint kollégái többsége "a lehető legnagyobb fokú nyitottságot" szorgalmazza a kelet-közép-európai munkavállalók vonatkozásában. A Prodi által említett megoldás bizottsági források szerint azon alapulna, hogy -- a Gerhard Schröder német kancellár javasolta héttel szemben -- öt évben határoznák meg az átmeneti időszak hosszát, ám azt az egyes tagországok saját hatáskörben két évvel meghosszabbíthatnák.
