Európa lebukott, ezt vállalnia kell: minden gázt megvesz Oroszországtól, a háború előtt se volt ilyen – nem lesz itt semmilyen tilalom
Az Európai Unió 2026 első négy hónapjában rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszország legnagyobb LNG-projektjéből, a Yamal mezőről. A beszerzések értéke elérte a 3,88 milliárd eurót, miközben a háborús és szállítási válságok felhajtották a globális gázárakat.
Az Európai Unió 2026 első négy hónapjában példátlan mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszország legnagyobb LNG-projektjéből, a Yamal LNG-ből. A friss, hajózási adatokon alapuló elemzés szerint a blokk 91 szállítmányt fogadott január és április között, összesen 6,69 millió tonna mennyiségben.
Ez a projekt 2017-es indulása óta a legmagasabb azonos időszaki volumen.
A beszerzések értéke körülbelül 3,88 milliárd euró a piaci referenciaárak alapján számolva. A számok azt jelzik, hogy nemcsak a volumen nőtt, hanem az árak is jelentősen emelkedtek az év elején kibontakozó energiapiaci sokkhatások miatt.
A piaci feszültségeket több tényező erősítette. A Közel-Keleten zajló háborús helyzet és a Hormuzi-szoros lezárása komoly fennakadásokat okozott a globális LNG-szállításokban. A világ cseppfolyósított földgázforgalmának mintegy ötöde halad át ezen az útvonalon, így annak kiesése azonnali kínálati szűkülést eredményezett Európa számára is.
A hatás gyorsan megjelent az árakban. Az európai gázpiaci referencia, a TTF árfolyama januárban még 35 euró körül mozgott megawattóránként, márciusra viszont 52,87 euróra emelkedett. Áprilisban az átlagár 45,21 euró volt. Ez azt jelentette, hogy minden egyes orosz LNG-szállítmány jelentősen drágábbá vált a korábbi hónapokhoz képest.
Nem csökkent az EU étvágya az orosz gázra
Az elemzést készítő Urgewald szerint ez a trend nem átmeneti jelenség. Sebastian Rötters, a szervezet szankciós kampányosa úgy fogalmazott, hogy Európa történelmi csúcsot döntött a Yamal LNG importjában, és hónapokon keresztül minden, a végső célállomásra érkező szállítmány az EU-ba került.
Az adatok szerint az Európai Unió a Yamal export 98 százalékát vette át az adott időszakban. Ez gyakorlatilag teljes függőséget mutat egyetlen piac irányába, legalábbis a rövid távú kereskedelmi útvonalakon.
Külön figyelemre méltó, hogy Kína – amelyet Moszkva évek óta alternatív felvevőpiacként épít – mindössze két szállítmányt kapott, februárban és márciusban pedig egyet sem. Ez tovább erősíti Európa szerepét az orosz LNG-export fenntartásában.
A Yamal LNG működése erősen kötődik speciális logisztikához is. A projekt csak Arc7 jégtörő tankerekkel képes szállítani, amelyek az északi-sarkvidéki jégtakaróban is közlekednek.
Ezek a hajók gyors kikötői fordulóidőt igényelnek, és európai terminálokra vannak optimalizálva a téli és átmeneti időszakokban.
A belga Zeebrugge LNG terminál vált az egyik legfontosabb belépési ponttá, ahol az első négy hónapban 25 rakományt fogadtak. Ez nagyjából négy-öt naponta egy tanker érkezését jelenti.
Elemzők szerint az európai infrastruktúra nélkül a Yamal éves kapacitása jelentősen visszaesne, akár 270 szállítmányról 120-130 körülire. Ez azt mutatja, hogy a projekt működése strukturálisan is erősen függ az EU piacától.
A beszerzéseket tovább növelte a politikai időzítés is. Az EU márciusban igyekezett készleteket felhalmozni, mielőtt életbe léptek az új, rövid távú orosz LNG-szerződésekre vonatkozó korlátozások. Ezek április 25-én léptek hatályba, ami egy egyszeri vásárlási hullámot indított el.
Az EU energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen korábban jelezte, hogy a blokk hosszabb távon sem kíván visszatérni az orosz energiaimporthoz, ugyanakkor a piaci adatok szerint a hosszú távú szerződések továbbra is megkerülik a korlátozások jelentős részét.
Kiderült, mi lesz az orosz olaj és gáz sorsa Magyarországon: meglepő fordulat jöhet, nem erre számítottunk – hiába támadták, nem térnek le Kapitányék az orbáni útról
Miközben a Tisza Párt korábban rendszeresen bírálta az Orbán-kormány orosz energiafüggőségét, Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter most jóval pragmatikusabb irányt vázolt fel. Szerinte Magyarországnak nem leválnia kell az orosz energiáról, hanem diverzifikálnia kell az ellátást, és mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb forrást kell választania. Eszerint több ponton is folytatódhat az a stratégia, melyet az Orbán-kormány az elmúlt években követett.
