BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb vita az agrárcégekről

Nem a privatizációs bevételekből, hanem közvetlenül a költségvetésből fizetik ki a szövetkezeti üzletrészkölcsönöket -- hangzott el a mezőgazdasági bizottság tegnapi ülésén. Az MSZP szerint a kormánynak az üzletrésztörvény mostani módosítása helyett a jogszabály hatályon kívül helyezését kellene kérnie. Az ellenzék a törvény tavalyi tárgyalásakor "obstrukciós magatartást tanúsított" -- állítja ugyanakkor a Fidesz.

Az ÁPV helyett a pénzügyminiszter által kijelölt állami szerv folyósít majd kölcsönöket azoknak a mezőgazdasági szövetkezeteknek, amelyek önerőből nem tudják kifizetni úgynevezett külső tulajdonosaikat -- tartalmazza a januártól hatályos üzletrésztörvény módosításához beterjesztett kormánykoncepció. A mezőgazdasági bizottság tegnap -- az ellenzék ellenszavazata vagy tartózkodása mellett -- általános vitára alkalmasnak találta a változtatási terveket.
Korábbi információink szerint a szövetkezeteknek az ÁPV helyett a Magyar Államkincstár (MÁK) nyújt hiteleket. Ehhez a kormány a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) 12,69 milliárd forintot elvon, és a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetébe tesz át. Az MFB ugyanakkor ingyen kap meg 12, tavaly év végéig tartós állami tulajdonban tartott agrárcéget az ÁPV-től. A bank e társaságokat -- egyelőre tisztázatlan módon -- a későbbiekben értékesíti majd.
A mezőgazdasági bizottság tavaly óta nem tudta megtárgyalni az állami agrártársaságok eladását -- kifogásolta Simon József (MSZP). Mint ismert, a parlament az értékesítéshez az elmúlt év végén a kétéves költségvetésben módosította a privatizációs törvényt Horváth János fideszes képviselő indítványára. Szabó József Andor (Fidesz) tegnap leszögezte: az MSZP-s képviselők az üzletrésztörvény tavalyi tárgyalásakor "obstrukciós magatartást tanúsítottak", amikor pedig Horváth javaslatáról kellett volna dönteni, kivonultak a mezőgazdasági bizottság üléséről. Orosz Sándor, a testület szocialista alelnöke szerint viszont a távozás oka az volt, hogy Horváth akkor nyújtotta be indítványát, amikor arról a plenáris ülésen vitát folytatni már nem lehetett.
Az alelnök szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az üzletrésztörvényt részben vagy teljes mértékben megsemmisíti a számos ágazati és érdek-képviseleti beadvány nyomán. Ezért úgy vélte, hogy a mostani módosítás helyett inkább a jogszabály hatályon kívül helyezését kellene kérnie a kormánynak, ezzel párhuzamosan pedig új alkotmányos törvényi koncepciót kellene kidolgoznia. Kovács Gyula, az FVM főosztályvezető-helyettese ugyanakkor leszögezte: a mai jogszabály hatályon kívül helyezése fel sem merült. A tárca nemrégiben az Ab-val is közölte, hogy semmilyen, eddig felmerült alkotmányossági aggályt sem tart megalapozottnak -- tette hozzá.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.