A szakképzésre, kutatásra, fejlesztésre és találmányokra fordított befektetések piaci sikere végül döntően a keresleti viszonyoktól függ -- írja Christian Rammer, az Európai Gazdaságkutató Központ munkatársa az EUmagazin című folyóiratban. A piaci kereslet és annak dinamizmusa ösztönzi a vállalkozókat, hogy beruházzanak a kutatásba és a fejlesztésbe. Az intenzív verseny pedig újításra kényszeríti a vállalatokat. Ismételten előfordul, hogy az új technika először sikertelen marad abban az országban, ahol elsőként piacra vitték. A műszaki optimumra való túlzott összpontosítás, a keresleti feltételek figyelmen kívül hagyása miatt a piaci áttörés elmarad. Csak amikor a vállalat a műszaki lehetőségeket összekapcsolja a fogyasztóbarát formatervezéssel, akkor érvényesül az újdonság.
Jó példa erre a fax. Ennek prototípusát az AT&T Amerikában 1924-ben bemutatta. Ezután sok vállalat fáradozott műszaki továbbfejlesztésén. Ettől drága maradt, és csak szűk körben terjedt el. Európában és Amerikában a szövegtávközlés fő eszközeként a telex érvényesült. Japán vállalatok voltak azután, amelyek a 70-es években felfedezték a távmásoló nagy lehetőségeit olyan országban, ahol az írásmód következtében a képszimbólumok továbbításának jelentősége sokkal nagyobb. Műszakilag egyszerűbb, olcsó készülékek bevezetésével jelentős keresleti potenciált tudtak kielégíteni. Japánban a fax a 80-as években piaci áttörést ért el, és végül Amerikában és Európában is kiszorította a telexet.
De a hazai piacon való bevezetés még nem biztosítéka a világsikernek. Franciaország a vezetékes minitellel a 80-as években, a bőséges állami támogatás révén is, világszerte vezetett a számítógépre alapozott digitális távközlési hálózat terén. De nehézkessége, rugalmatlansága és a többi távközlési eszközzel való összekapcsolhatatlansága miatt a globális siker elmaradt. Helyette a 90-es években az internet még Franciaországból is kiszorította a minitelt. Hasonlóan jártak az Egyesült Államok mobiltelefonjai nagyra törő műholdas rendszereikkel, amelyeket az európai földi továbbításos GSM-rendszer szorított ki.
Az új információs és távközlési technikában az Egyesült Államok a legtöbb európai országot megelőzi, csak a skandináv országok és Svájc tartja a lépést Amerikával. Még Japán is lemarad mögötte.
Az új technika iránti kereslet nagyságát az ár szabja meg. Csak ha az esik a szóba jövő helyettesítő eszközökéhez képest, akkor terjed széles körben az új készülék. Elég egy pillantást vetni az internetre: azokban az országokban a legsűrűbb a használata, ahol a készülékek, a szoftver ára és a távközlési díj alacsony. Az északi országokban található a legtöbb felhasználó, míg a terjedést Német- és Spanyolországban a magas ár gátolja.
A keretfeltételek is fontosak: az Egyesült Államokban a mobiltelefon terjedését a helyi szabványok kialakulása akadályozza. A verseny szabadsága egyébként a műszaki fejlődés fontos ösztönzője az árak leszorítása miatt is.