Ellenőrzi az élelmiszer-biztonságot az EU

E héten élelmiszer-biztonsági ellenőrzést végez a magyar állami szerveknél az EU szakértőkből álló héttagú bizottsága -- értesült a Világgazdaság. Németh Antal országos főállatorvos ezt megerősítve elmondta: a vizsgálat ma fejeződik be, eredmény pedig néhány héten belül várható.
A főállatorvos tájékoztatása szerint az ellenőrzéssel az EU a hazai hatóságok élelmiszer-biztonsági stratégiáját kontrollálja. Ellenőrzések folynak az egészségügyi, a gazdasági és az agrártárcánál, illetve a minisztériumok regionális szakigazgatási intézményeiben. A vizsgálat azzal foglalkozik, hogy az élelmiszer-előállítást és -forgalmazást mely hatóságok, milyen formában és forrásokból ellenőrzik. Az EU-s kontroll a teljes élelmiszer-láncolatot átfogja. Így a takarmánytermeléstől a boltok és büfék áruértékesítéséig, illetve az éttermi felszolgálásig mindenre kiterjed -- közölte Németh.
Szakértők szerint Magyarország nem számíthat rossz eredményre, mivel az elmúlt években -- ellentétben más tagjelölt országokkal -- számos élelmiszer-biztonsági lépést tett. Az FVM például már több éve támogatja olyan programok bevezetését, amelyekkel az élelmiszer-ipari cégek megszüntethetik a kritikus és veszélyes élelmiszer-előállítási folyamatokat (pontokat).
Az agrártárca május 2-től megkezdi valamennyi kis- és közepes vágóhíd ellenőrzését -- tudtuk meg. Németh tájékoztatása szerint több száz cégről van szó. Az FVM élelmiszer-ellenőrző állomásai azt vizsgálják, hogy a vágóhidak pótolták-e a korábban feltárt működési (higiéniai) hiányosságokat, illetve megkezdték-e a szükséges beruházásokat.
Az agrártárca minden olyan vállalkozást bezárat, amely a rendellenességek megszüntetéséért nem tett semmit.
A minisztérium ugyanakkor csak júniustól ellenőrzi, hogy a hazai marhavágóhidak eleget tettek-e a kergemarhakór (BSE) miatti szigorításoknak a vágási technológiában. Mint ismert, a cégeknek a BSE elleni biztonsági intézkedések részeként -- összhangban az EU kérésével -- ezentúl ki kell csontozniuk a marhahúst (vagyis a fej mellett a gerincoszlopot is el kell távolítaniuk). Ez a belföldi forgalmazásban és az exportban is követelmény lesz. Az átállást eredetileg április 30-ig kellett volna végrehajtani, így a húsipari társaságok most egy hónapos haladékot kaptak.
Az új feltételeknek valamennyi érdekelt hazai vágóhíd meg tud majd felelni, de a technológiai módosítások többletköltséget okoznak -- közölte Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Pluszkiadást jelent a nagyobb mennyiségű vágóhídi melléktermék megsemmisítése is. Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke szerint a húsipart kilónként 100-200 forint többletköltség terhelheti a változtatások miatt. Zádori úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a VHT átfogó megoldási javaslata szerint e kiadásokat ipari és termelői támogatások formájában kellene kompenzálnia az államnak. Erre fedezetet biztosíthat az a 3,5 milliárdos összeg, amelyet -- egyelőre tisztázatlan forrásokból -- keddi ülésén hagyott jóvá a kormány.
A VHT várhatóan a napokban dönt arról, hogy saját intervenciós forrásaiból két-háromezer nagy súlyú hústípusú szarvasmarhát kivon a piacról. A beavatkozással a nagyobb piaci zavart akarja megelőzni a szervezet. Zádori közölte: előreláthatólag támogatást nyújtanak -- pályázatos versenyeztetéssel -- az exporthoz és a vágáshoz.
Mint ismert, a marhaágazatban az új EU-s követelményekkel összefüggő bizonytalanság miatt bontakozott ki felvásárlási zavar. A Gyulai Húskombinát Rt. például leállt a marhavágással. A feszültséget némileg enyhítette, hogy időközben az úgynevezett selejttehenek és a bikaborjak értékesítése megoldott a szlovén és román élőállat-export beindulásával.