Görögország átalakítja nyugdíjrendszerét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A lakosság elöregedésétől és a nagyarányú korai nyugdíjba vonulástól sújtott társadalombiztosítási rendszer reformját a gazdasági fejlődés egyik kulcskérdésének tekintik Görögországban -- emlékeztet a Reuters. Még a Nemzetközi Valutaalap múlt hónapban közzétett éves országjelentése is felhívta az athéni vezetők figyelmét arra, hogy alapvető változtatások szükségesek a nyugdíjrendszer fedezetlen kötelezettségeinek kezelhetővé tételére. Reformok nélkül 2030-ra a nyugdíjak kifizetése a GDP 11,1 százalékát venné igénybe.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott reformterv nem emeli meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de egységesíti a nyugalomba vonulás szabályait. A jelenlegi több mint kétszáz alapból -- összevonások révén -- mindössze nyolc maradna: egy-egy az egyéni vállalkozók, a közalkalmazottak, a pénzügyi szférában dolgozók, a gazdálkodók, az állami vállalatok alkalmazottai, a felsőoktatatásban dolgozók és az újságírók részére, illetve egy általános alap. A kiegészítő nyugdíjat nyújtó alapokat is ezekbe olvasztanák be. A járadékok összegét a munkában töltött tizenöt utolsó év közül annak a tíznek az átlagkeresete alapján határoznák meg, amelyekben a nyugdíjba vonuló a legmagasabb jövedelmet érte el.
A javaslat kidolgozói szerint a reformok révén a társadalombiztosítási rendszer következő 25 évre számított 120 ezer milliárd drachmás hiánya 21 ezer milliárdra mérsékelhető. A kormány a tervezetet előbb egyezteti a szociális partnerekkel, majd nyárra szeretné elfogadtatni a parlamenttel.
A görög kormány reformjavaslata egységesíti a nyugdíjkorhatárt és a járadék összegének kiszámítási módját, illetve több nyugdíjalap összevonásáról rendelkezik. A járulék összegét nem emelnék, ám a tervtől 25 év alatt így is közel 55 milliárd dolláros megtakarítást várnak. VG-összefoglaló-->
