Az ASZSZ megítélése szerint a munka törvénykönyve július 1-jén hatályba lépő módosítása három pontban sérti az alkotmányossági alapelveket. Így elfogadhatatlan, hogy a versenyszférában a helyettesítéssel együtt járó többletmunkért nem kell helyettesítési díjat fizetni. Ez ellentétes azzal az alapelvvel, hogy a dolgozóknak joguk van a végzett munka minőségével és mennyiségével arányos díjazásra -- szögezte le Borsik János elnök.
A szakszervezet szerint alkotmányellenes az is, hogy a jövőben nem kell a munkaidő-beosztást kollektív szerződésben rögzíteni. Így ha ez nem szerepel a dokumentumban, illetve ahol nincs ksz, ott a munkaadó határozza meg a munkarendet. Ez a versenyszektorban az alkalmazottak mintegy 50 százalékát érinti.
Alkotmányossági aggály merült fel a kirendeléssel kapcsolatos szabályozásban is. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy ez esetben -- a két munkáltató megállapodása szerint -- a kirendelés helyén érvényes ksz vonatkozik a dolgozóra. Ez adott esetben lehet hátrányos az érintett számára. Ilyen esetek ott fordulhatnak elő, ahol a cégek között gazdasági érdekközösség van.
Az ASZSZ e beadványával már harmadszor fordul az Alkotmánybírósághoz. Először 1999 júniusában, majd 2000 októberében éltek e lehetőséggel. Ám ezekre mindmáig nem kaptak választ. Ezért mostani beadványukban soron kívüli bírálatot kérnek. Az ASZSZ azt szeretné, ha még a törvénymódosítás hatálybalépése előtt az Ab állást foglalna a beadványról.