Kibékíthetetlen az ellentét

Tegnap a parlamentben név szerinti szavazáson döntöttek a honatyák a munka törvénykönyvének módosításáról. A szavazásra lapzártánk után került sor.
A kormány által a múlt év második felében benyújtott módosító csomag legfőbb célja az EU-jogharmonizáció volt. Ám a kilenc pontból álló tervezet már előterjesztésekor éles vitákat váltott ki az Országos Munkaügyi Tanácsban, illetve ennek munkajogi bizottságában. A szakszervezeti oldal az első pillanattól kezdve azt hangsúlyozta, hogy az előterjesztés egyrészt túlterjeszkedik az EU elvárásain, másrészt több ponton hátrányos a munkavállalók számára. Ugyanakkor a munkaadói oldal sem tartotta jónak az előterjesztést, csupán elfogadta azt az EU-csatlakozás okán.
A több hónapos egyeztetés során a módosító csomag kilenc pontjából nyolcban sikerült -- jelentős kompromisszumok árán -- valamiféle egyezséget kötni, ám a kilencedik, a munkaidő szervezésének kérdésében mind a mai napig jelentősen eltérnek a vélemények. A szakszervezetek azt próbálták elérni, hogy a kormány ezt a vitatott passzust vegye ki a csomagból, s ennek módosítására csak később kerüljön sor. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke, Borsik János nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt erre, sikertelenül.
Ugyanakkor a kormányzat és a kormánypártok továbbra is állítják, hogy a módosítás kedvezően érinti majd a munkavállalókat. Mint Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára mondta, a koalíciós pártok nyugodtan szavazzák meg a módosítást, hiszen ez kedvező lesz a munkavállalóknak. A változások az EU-elvek átvételét jelentik.
Az ASZSZ elnöksége tegnap úgy döntött, Alkotmánybírósághoz fordulnak az Mtk. módosítása miatt. Mint Borsik János mondta, jelenleg vizsgálják, hogy mely passzus ütközik az alkotmányba, s az alkotmányjogi panasz beadására még e hónapban sor kerül.