Tartós lehet az ágazati fellendülés

A 2000. évben öt rendszerváltó gazdaság is 9 százalék feletti ipari termelésbővülést tudott felmutatni. Észtországban és Magyarországon a külföldi tőkének köszönhető a felfutás. De a befektetők által kevésbé favorizált Ukrajna és Ororszország is magas dinamikát mutatott. Csekélyebb volt viszont a cseh és a lengyel teljesítményjavulás.
A magyar ipar növekedésének üteme ugyan mérséklődött az előző év utolsó hónapjaiban, de januárban ismét nemzetközi összehasonlításban is kimagasló volt. Élénk bővülés jellemezte a közép-európai régió államainak iparát, kedvező volt a cseh és a lengyel adat is.
A kilencvenes évek elején -- a szolgáltatások javára -- lezajlott árarányváltozásokat követően az éves ipari dinamika inkább a 20 százalékos mértéket közelítette Magyarországon, míg a szolgáltatások bővülése 4-5 százalékos volt -- mondta el lapunk érdeklődésére Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója. Hasonlóan nyert teret a szekunder szektor a térség más átalakuló gazdaságaiban is. A rendszerváltó államok iparának újjáéledéséhez nem kis mértékben járult hozzá a külföldi vállalatok megtelepedése. A szakképzett munkaerő viszonylag alacsony ára kifizetődővé tette a termelés átalakuló gazdaságokba telepítését -- nyilatkozta lapunknak Jan Stankovsky, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) közgazdász kutatója. Hegedűs szerint ebben az évtizedben még ez lehet a fejlődés iránya. Mindezek fényében nem meglepő az ipari statisztikák iránti fokozott érdeklődés.
A statisztikai metodológia ismeretében nem meglepő, hogy a hasonló GDP-növekedést felmutató országok ipari dinamikája jelentősebben eltér egymástól -- magyarázta a magyar és a lengyel adat eltérését Leon Podkaminer, a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) közgazdásza. Az ipari kibocsátás ugyanis az előállított termékek értékét méri, beszámítva az alapanyagok árát, míg a bruttó hazai termék mutatója csak a hozzáadott értéket, amivel a felhasznált nyersanyag a feldolgozása után többet ér. Az ipari hozzáadott érték adatai csak később válnak ismertté. A kutató emellett úgy látja, a magyar ipar általában jobb állapotban van a lengyelnél, a szerkezetváltás eddig jobban sikerült.
A cseh gazdaság egészének növekedése ugyan jobban elmaradt a magyarétól, a szlovén GDP viszont 4,6 százalékkal nőtt tavaly. Az ipari termelés bővülése azonban alig múlta felül a 6 százalékot. Stankovsky szerint ebben az is szerepet játszik, hogy a szlovén munkaerő költségei kiemelkedően magasak a térségben, így a külföldi befektetők nincsenek jelen olyan markánsan a szekunder szektorban, mint például a magyar feldolgozóiparban. Szlovéniában ennek ellensúlyozására a szolgáltatások fejlődhetnek gyorsabban.
A nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülő termékek túlnyomó része azonban ipari termék, mondta Stankovsky. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a szolgáltatáskereskedelem korlátozott, hanem mérésének lehetőségei is. Míg az ipari termelés számbavételének egzakt, rég kialakult módszerei vannak, a tömegtermelés helyett a személyre szabott "termékek" előállítása irányába fejlődő szolgáltatások kibocsátásának mérése nehéz feladat -- értett egyet az értékeléssel Hegedűs.
Az iparra vonatkozó adatok "jó tulajdonságai" teszik megbízhatóvá a jövő becslésére kialakult módszereket is. Ráadásul nemcsak a termelés alakulásáról nyerhetünk információt, de az ipar termékeit más fontos makrogazdasági mutatók becsléséhez is segítségül hívhatják a kutatók. A várható fogyasztás kifürkészésére még ma is a gépkocsi-vásárlási szándék az egyik legjobb előrejelző, mondta az igazgató.
Egyetlen hónapra vonatkozóan jelentős különbségek adódhatnak a nyers, illetve a szezonálisan és munkanapokkal kiigazított ipari termelési mutatók között. Az előbbi korrekció indoklására elég a cukoripar példáját idézni, mely tevékenysége legjavát a szeptember--decemberi időszakra korlátozza, mondta a magyar közgazdász. A munkanapokkal való kiigazítást pedig az teszi szükségessé, hogy egy 20, illetve 22 munkanapot tartalmazó hónap között már 10 százalékos különbséget mutatna ki a statisztika, még ha minden üzem ugyanolyan intenzitással dolgozna is. A korrigált magyar mutató januárra például "mindössze" 6,4 százalék. Az eltérések az éves összesítésben oldódnak fel.