Váratlan egyenlegjavulás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több ponton módosította az elmúlt évek fizetési mérlegadatait. A legjelentősebb változás egy tavaly novemberben rosszul jelentett tétel korrekciója. A hiba oka az volt, hogy egy külföldi befektetőtől visszavásárolt üzletrészt az áruimport soron számolták el. A javítás után a folyó fizetési mérlegből ez a tétel átkerült a pénzügyi mérlegbe, és ennek következtében a folyó fizetési mérleg hiánya 300 millió euróval kisebb lett.
Az MNB fizetésimérleg-statisztikáját bankok és nagyvállalatok pénzforgalmi jelentéseire alapozva állítja össze. Egyes tranzakciók besorolása gyakran ütközik nehézségekbe, hiba esetén gyakran kerül sor kisebb módosításokra. Ilyen mértékű változásra azonban az utóbbi időszakban nem volt példa. A 90-es évek elején -- a kockás füzetek időszakában -- gyakran fordult elő, hogy az adatokat év végén a tévedések és kihagyások soron több száz millió dollárral módosították. A mostani korrekció mindenképpen váratlannak mondható.
Az új adatok alapján novemberben a folyó fizetési mérleg igen jó volt, hiszen minimális szufficittel zárt. Az egész éves deficit így mindössze 1,62 milliárd euró, ami a korábbi adatot tekintve 16 százalékos javulást jelent. Eszerint 2000-ben a GDP-arányos hiány 3,9 százalék helyett 3,3 százalék volt. Az új adat a tavalyra számított importdinamikát is csökkentette egy százalékponttal. Ez erőteljesen átrajzolja a külső egyensúly alakulásának tavalyi trendjét. Eszerint a 2000. év végén nem következett be egyensúlyromlás, hiszen a 30 százalék feletti exportdinamika mindössze 21,2 százalékos importbővüléssel párosult. A kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség változása éves alapon is megfigyelhető. Euróban számolva az új adat ismeretében az export tavaly 2 százalékponttal gyorsabban nőtt, mint az import.
A pénzforgalmi adatok alapján tehát a külkereskedelem tavaly kifejezetten jó évet mondhat magáénak, ami tovább növeli azt az ellentmondást, amely az árudeviza-mérleg és a vámstatisztikán alapuló külkereskedelmi mérleg között feszül immár majdnem egy éve.
Bár a folyó fizetési mérlegre jótékonyan hatott a változtatás, ettől mégsem lett kisebb az eladósodás mértéke -- hívja fel a figyelmet Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. A 300 millió eurós tétel ugyanis a folyó egyenleg helyett a pénzügyi mérleg nem adóssággeneráló finanszírozását rontja, vagyis a teljes fizetési mérlegből természetesen a tranzakció nem került ki.
Az MNB tegnap tette közzé februári végleges fizetési mérlegadatait is. Eszerint az év második hónapjában 54 millió eurós hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Ez gyakorlatilag megegyezik a két hete közölt előzetes adattal.
A folyó fizetési mérleg 12 hónappal korábban 158 millió eurós deficitet mutatott, vagyis az idén februárban keletkezett hiány majdnem 100 millióval kisebb. Ez elsősorban az áruforgalom kiadási többletének csökkenésére vezethető vissza. Miközben az áruexport dinamikája éves alapon továbbra is 22-23 százalék körüli, addig a behozatal növekedési üteme februárban "csupán" 16,6 százalékos volt. A kivitel kedvező alakulása azért is jó hír, mert arra utalhat, hogy a globális lassulás ellenére fenntartható a magas exportdinamika. Ugyanakkor sok elemző a következő hónapokban várja az exportdinamika látványos lassulását, mondván, a kivitel mostani sikere a konjunkturális időszak megrendeléseinek köszönhető.