A Fidesz és az MDF is átvenné az FVM-et
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa a Fidesznek nem kell újabb kényszerű kompromisszumot kötnie, 2002-es választási győzelme esetén átvenné a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) irányítását -- közölte lapunkkal Farkas Sándor. A mostani koalíciós szerződés értelmében a tárca az FKGP-é. Farkas hozzátette: a minisztériumra mindenképpen jelentős karcsúsítás várna. Szerinte az uniós csatlakozással átértékelődik majd a minisztérium szerepe. Nem lesz szükség az eddigihez hasonló, "monumentális" szervezetre -- állapította meg.
A mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke vezeti azt a munkacsoportot, amely a Fidesz agrárprogramját állítja össze a jövő évi választásokra. Lapunknak elmondta: a koncepció -- amely a napokban is több egyeztetésen esik át -- szeptemberre készül el a párt választási programjának részeként. Farkas megfogalmazása szerint a Fidesz személyiségei kevéssé kötődnek a mezőgazdasághoz. Ennek ellenére az agráriumnak a programalkotásban jóval nagyobb szerepet kell kapnia 1998-hoz képest -- szögezte le.
Farkas szerint a Fidesz az új agrárkoncepció kidolgozásakor az elmúlt három év "elszalasztott lehetőségeiből" indul ki. Ugyanakkor jelentős eredménynek nevezte, hogy ez év végéig a kormány megoldja a külső üzletrészek problémáját az agrárszövetkezetekben. Véleménye szerint ezzel a mezőgazdasági tulajdonviszonyok rendezése gyakorlatilag befejeződik. Közölte: egy hosszú időszak lezárása után, 2002-től a hazai mezőgazdaság intenzív felkészítése következhet az európai uniós tagságra.
A fideszes agrárprogramban központi szerepet kap a nemzeti földalap létrehozása és a birtokrendezés végrehajtása. E lépések átfogó birtokreformot alapoznának meg. Farkas szerint a párt a családi gazdaságokat kívánja preferálni a megfelelő birtoknagyság eléréséhez. Elmondta: szántóföldi növényeket hagyományos módon 100 hektár alatt nem lehet versenyképesen termelni. A szarvasmarhatartásban pedig legalább 40-50 tehén, a sertéstenyésztésben 150-200 darabos állomány kell a jobb megélhetéshez.
Ezért a még életben tartható, kisebb gazdaságok fejlesztésére kedvezményes állami (hitel)programokra lesz szükség. Farkas szerint azonban előbb ágazatonként fel kell mérni, mi az a minimális méret és jövedelmezőség, amely alatt nem érdemes folyósítani a versenyszférának szánt állami támogatásokat. A mai kényszervállalkozók zöme várhatóan kiszorul az agrárszférából. Őket a későbbiekben a szociális tárcának kell majd segítenie -- közölte a bizottsági elnök.
A támogatási rendszer ugyancsak a családi gazdaságokat preferálná, de számolna a társas vállalkozásokkal is -- mondta Farkas. Szerinte a mai szabályozást mindenképpen egyszerűsíteni kell, több ponton pedig módosításokra lenne szükség. Így például még nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a beruházásokra, és növelni kellene az úgynevezett földalapú támogatások 300 hektáros felső határát is. A piacszabályozásban teljes egészében eltörölnék a működésképtelen garantált áras rendszert. Helyette a piaci folyamatokhoz jobban alkalmazkodó, rugalmasabb szisztémákat vezetnének be.
Bár az agráriumból 1000 milliárd forint tőkét vontak ki az elmúlt években, ennek teljes pótlására nem lenne feltétlenül szükség az uniós csatlakozásig -- állította Farkas. Szerinte a ma meglévő, évi 310-320 milliárd forintos költségvetési támogatás elegendő lehet a mezőgazdaság integrációs felkészítéséhez. Még 2002-ig gyorsítani kell ugyanakkor az agrárintézmények fejlesztését, hogy Magyarország felhasználhassa az előcsatlakozási EU-s pénzeket, teljes jogú tagként pedig fogadni tudja az uniós agrártámogatásokat. A jó természeti adottságokból az következik, hogy a mezőgazdaságnak jelentős módosítások nélkül, a ma meglévő termelési szerkezetben kell készülnie az EU-s belépésre -- mondta Farkas.
