BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A jegybankra mutogatnak

Jaroslaw Bauc lengyel pénzügyminiszter az utóbbi időben többször kifejezte azt a véleményét, hogy az idei költségvetési terv teljesítése bizonytalanná válik, ha a következő hónapokban nem gyorsul a gazdaság fejlődése. Aggodalmát osztja Janusz Steinhoff gazdasági miniszter is.

A gazdasági miniszter a PAP-nak nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy az idén a gazdasági deficit (a központi költségvetési hiány, megnövelve az önkormányzati büdzsék és a célalapok deficitjével, s csökkentve a nyugdíjalapokba történt befizetésekkel) meghaladhatja a GDP 1,8 százalékára tervezett mértéket. Steinhoff ennek okát főleg abban keresi, hogy a kormány elszámította magát, amikor a hozzáadottérték-adóból (VAT) várható költségvetési bevételt megtervezte -- az, hogy ebből jóval kevesebb folyt be eddig, a vártnál lassúbb növekedés következménye. A miniszter szerint lehet, hogy éves viszonylatban a büdzsében tervezett 4,5 százalék helyett csak 4 százalékot ér el a növekedés. A megoldást az újabb kamatlábcsökkentésben látná.
Ugyanezt vetette fel Jerzy Buzek miniszterelnök a varsói értéktőzsde tízéves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen. A jegybank pénzügy-politikai tanácsa azonban ellenáll az ilyen "politikai nyomásnak", miután az idén már kétszer hajtott végre kamatcsökkentést. Dariusz Rosati professzor, a tanács tagja cáfolta, hogy a magas kamatok okozták volna a költségvetés körüli problémákat. Az infláció alacsonyabb szinten alakult a tervezettnél (6-8 százalék helyett 6,2 százalékon), így a jövedelmek is kisebbek. Arra pedig, hogy a kormány túlbecsülte a várható adóbevételeket, a tanács már akkor figyelmeztetett, amikor a parlament még nem hagyta jóvá a költségvetést.
Jacek Krzyslak pénzügyminisztériumi osztályvezető a Gazeta Wyborcza kérdésére válaszolva úgy értékelte a helyzetet, hogy az csak akkor válik nyugtalanítóvá, ha a deficit 0,5 százalékponttal túlmegy a tervezett 1,8 százalékon (miközben Boguslaw Grabowski, a pénzügy-politikai tanács tagja a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiányt sem zárná ki). Krzyslak szerint a gondok ellenére nincs szükség a büdzsé módosítására, inkább a kiadásokat kell csökkenteni (az állandóak kivételével), vagy szükség esetén kincstárjegyeket kell kibocsátani.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.