Béremelés a közszférában
A megállapodással Ankara elkerülheti ugyan a széles körű tiltakozásokat a több mint 400 ezer közalkalmazott részéről, ám nem lesz képes maradéktalanul teljesíteni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a 15,7 milliárd dolláros hitelcsomag (VG, 2001. május 16.) fejében tett ígéreteit -- értékeli az egyezményt a Reuters. Elemzők szerint a kormány bizonyos mértékig meghátrált ugyan, de biztosította egyúttal, hogy a béremelés legalább az év második feléig nem jelentkezik inflációs nyomásként.
A február végi pénzügyi válság óta a török líra mintegy 40 százalékot veszített értékéből, és a felgyorsult infláció az év végére a várakozások szerint az 50 százalékos szintet is meghaladhatja. A nagykereskedelmi árszínvonal emelkedése már áprilisban elérte az 50 százalékot, miután a leértékelődés nyomán jelentősen megugrott az üzemanyag és más importcikkek ára. A szakszervezetek ezért az idei év első felére 30 százalékos bérfejlesztést követeltek, hivatkozva arra is, hogy a tavalyi év emeléseit olyan inflációs célokhoz kötötték, amelyeket a kormány nem teljesített.
Ankarának sikerült 15 százalékos emelést elfogadtatnia az idei év első és második felére, újabb 10-10 százalékot ígérve 2002 mindkét fél évében. Ha az adott időszakokban tapasztalt infláció meghaladja ezeket az értékeket, jövőre megtéríti a különbözet 80-100 százalékát. A szakszervezetek eredetileg a teljes kompenzációhoz ragaszkodtak.
Bár az idei év első felére kialkudott 15 százalékos emelést ténylegesen csak 2002 februárjában fizetik ki, a további bérfejlesztéseknél már a megemelt összegek alapján számolnak majd. Bülent Ecevit miniszterelnök méltatta a szakszervezeteket, amiért az ország helyzetének figyelembevételével hajlandóak voltak követeléseik mérséklésére. A megállapodást Kemal Dervis gazdasági miniszter is üdvözölte, hozzátéve, hogy a nehézségek megoldását a gyors gazdasági növekedés nyújthatja.


