Ellenáll a nyomásnak a jegybank

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 17 százalékon hagyta az irányadó, 28 napos intervenciós rátát a lengyel jegybank -- tudósít a Bloomberg. A döntést az magyarázza, hogy áprilisban -- 9 hónap után első ízben -- nőtt az infláció. A fogyasztó árak emelkedésének márciusi, 6,2-es éves üteme 6,6 százalékra gyorsult. Szakértők májusban 6,7-6,8 százalékos drágulásra számítanak, miután a napokban nyilvánosságra hozott adatok tanusága szerint a hónap első felében a vártnál nagyobb mértékben, havi átlagban 1,4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.
Inflációs nyomást lát a jegybank a költségvetés egyre romló helyzetében is. A gazdasági növekedés lassulásának következtében a kormányzati bevételek elmaradnak a tervezettől, így a büdzsé hiánya már májusban elérheti az év egészére számított értéket. A jegybanki kormányzók attól félnek, hogy a növekvő hiány a hazai kereslet élénkülésében érezteti majd hatását. Leszek Balcerowicz jegybankelnök a kamatok mérséklését a költségvetési stabilitás elérésétől tette függővé. A kormány ígéretet tett ugyan a kiadások lefaragására, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által ajánlott 6-8 milliárd zlotys mértéket túlzónak minősítette (VG, 2001. május 25., 2. o.). Elemzők -- tekintettel a közelgő választásokra -- nem számítanak jelentős előrelépésre.
A döntés bejelentése után a már eddig is mintegy 10 százalékkal túlértékeltnek tartott zloty tovább erősödött -- írja a Reuters. A lengyel államfő legfőbb gazdasági tanácsadója, Marek Belka szerint az erős nemzeti valuta az exportőrök 45 százalékát veszteségessé teszi. Belka -- akit sokan a pénzügyminiszteri poszt választások utáni várományosának tartanak -- nem látja alapját a jegybank inflációs aggodalmainak, és a folyó fizetési mérleg javulási trendje megfordulásának veszélyére figyelmeztet. Balcerowicz ez utóbbi kapcsán azonban inkább külső tényezők miatt aggódik: az ország kivitelének kétharmada a lassuló gazdaságú EU-ba irányul.
A kormány gazdasági agytrösztje szerint a hitelek 600 bázisponttal drágábbak a kelleténél, és a növekedés lelassulásáért ez a tényező a felelős. Előrejelzések szerint az 1999--2000-es 4,1 százalék után az idén a lengyel gazdaság mindössze 3,5 százalékkal bővül majd, miközben az év végére a munkanélküliség a 17 százalékot is elérheti. A testület egy tagja úgy nyilatkozott, hogy ha a kamatlábakat a jegybank az év elejétől kezdve három lépésben, összesen hat százalékponttal mérsékelte volna, akkor most sem a költségvetéssel, sem a munkanélküliséggel, sem a exporttal nem lenne probléma.