Előre hozzák a devizaliberalizációt

A Magyar Nemzeti Bank javaslata szinte az összes még meglévő korlátozás gyors felszabadítására kiterjed -- derült ki a tegnapi tájékoztatón. A jegybank elnöke támogatja a rövid távú fedezeti ügyletek felszabadítását a külföldiek számára, ez a forint lebegtetési sávjának közelmúltban bekövetkezett kiszélesítésével szükségszerű lenne. Járai Zsigmond úgy ítéli meg, hogy néhány héten, hónapon belül sok liberalizációs lépés megtétele időszerű.
A devizaliberalizációs lépések hamarabb bekövetkezhetnek, mint azt a PM eredetileg, még februárban tervezte -- erősítette meg a pénzügyminiszter is. Varga Mihály szerint előre hozhatják az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok külföldiek által történő megvásárlásának liberalizálását is, amelyet korábbban 2002 végéig terveztek.
Lapunk pénzügyminisztériumi forrásból ugyanakkor úgy értesült, hogy az államigazgatási egyeztetések miatt az eredetileg tervezett június eleje helyett leghamarabb július 1-jére csúszhat a devizaliberalizációról szóló kormányrendelet elfogadása. A jogszabály kihirdetése után várhatóan ősszel a parlament új devizatörvényt fogad el a jelenlegi helyett.
A körvonalazódó rendelet előbb említett intézkedései mellett a magyar állampolgárok például korlátozás nélkül nyithatnának bankszámlát külföldi hitelintézeteknél. A hazai és külföldi devizabetétek kamatai elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tartalékolási politikája miatt térhetnek el bizonyos pénznemeknél 0,5 százalékpontos vagy azt meghaladó mértékben -- vélte Varga Mária, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) főosztályvezetője. (Az MNB ma 7 százalékos kötelező tartalékot ír elő a forint- és devizabetétek után, előbbiekre 3,25 százalék, utóbbiakra 3,75 százalék kamatot fizet.)
Ha a devizabetétekre képzendő tartalékot a jegybank csökkentené, mindössze néhány tized lenne a hazai és külföldi betétek közti kamatkülönbség. Ennyiért pedig az állampolgárok nem "mozdulnak meg", s nem vállalják a külföldi számlanyitást -- tette hozzá.
A változtatási kedvet az is korlátozza, hogy külföldi értékpapírok vásárlására ma is van lehetőség. Az OTP Bank prognózisa szerint a megtakarítások körében nem okoz változást a devizaliberalizáció kiterjesztése -- tudatta a pénzintézet.
Lapunk egyébként úgy tudja, a devizaliberalizáció kapcsán több bank informálisan már jelezte aggodalmait a PM felé. A Magyar Bankszövetség nem nyilvánított véleményt, hiszen még nem kapta kézhez a tervezetet -- közölte ugyanakkor ifj. Nyers Rezső, a testület főtitkára. A külföldi bankszámlanyitáson túl megkötés nélkül lehetne átutalásokat is teljesíteni a hazai és külhoni pénzintézetek között. Teljesen szabaddá válna ezenfelül a valutavásárlás.
Ha a jövőben magyar személyek is nyithatnak külföldön bankszámlát, az adóhivatal e számlákat nem zárolhatja -- tájékoztatta a Világgazdaságot Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese. Az APEH számára egyébiránt közömbös, hogy a magánszemély pénzét melyik ország bankjában tartja, az APEH ugyanis a jövedelmet és nem bankszámlát adóztatja. A bankbetétnek csak akkor lesz jelentősége, ha a szerzett jövedelme után nem adózik, s a hivatal adóhiányt tár fel nála, vagy egyéb okból megbírságolja (például azért, mert elmulasztotta bevallását benyújtani). Ebben az esetben egy végrehajtás során nem teheti meg, hogy például a magyar magánszemély bécsi bankszámlájára inkasszót nyújtson be.
Behajtásra csak akkor nyílik majd lehetősége az APEH-nak, amikor az erre vonatkozó 76/308/EGK európai uniós irányelvet átveszi. Egyelőre ha az adózó nem vallja be a külföldön szerzett jövedelmét Magyarországon, az APEH erről csak akkor szerezhet tudomást, ha a külföldi ország tájékoztatja a magyar adóhivatalt. Az APEH néhány országtól-- így például Finnországtól, vagy az Amerikai Egyesült Államoktól -- erre vonatkozóan jelenleg rendszeresen kap tájékoztatást. Ilyen esetben csak azt kell megvizsgálni, hogy azok a magyar személyek, akik külföldön jövedelmet szereztek, a magyarországi adóbevallásban erről számot adtak-e az APEH-nak.
Az adóhivatal egyébként a magánszemélyek Magyarországon nyitott bankbetéteiről is csak akkor tudhat, ha a számlatulajdonos erről külön tájékoztatja az APEH-et -- tette hozzá az elnökhelyettes. Noha a jelenlegi szabályok szerint nem lehetne külföldön számlát nyitniuk a magyar magánszemélyeknek, mégis előfordulnak ilyen esetek. Ezekhez a bankszámlákhoz sem nyúlhat a hivatal.
A vállalkozások esetében -- ahol van lehetősség a tartozás behajtására -- a banki inkasszó eredményességi mutatója egyébként kifejezetten alacsony értéket mutat -- jegyezte meg az elnökhelyettes. A 100 forint adóhiányból mindössze 6 forintot lehet ilyen módon behajtani.
Magyarország összesen 54 országgal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményt. Ezek az egyezmények a két ország adóhivatala közötti adatszolgáltatást is előírják, így információkhoz juthat a hivatal. A bankszámlán keletkezett jövedelem (mint például a kamat, befektetések hozama stb.) adóztatásánál azt kell megvizsgálni, hogy az adott országgal létezik-e ilyen egyezmény. Ha igen, akkor az a lényeges, hogy melyik országban kell adózni. Általában a jövedelem keletkezésének a helye az irányadadó e jövedelmek esetében, tehát a gyakorlat szerint külföldön kell adózni e kamatok után. Mivel Magyarországon jelenleg nincs kamatadó, így e jövedelmek után nem kell adót fizetni.