Emelik a "bagatell ügyek" határát
Az 1997-es "de minimis jegyzék" felülvizsgálata keretében Brüsszel 5-ről 10 százalékra emeli azt a piaci részesedést, amely alatt nem vizsgálja a versenytársak közötti versenykorlátozó magatartást. Egyúttal 10-ről 15 százalékra nőne a "bagatell ügyek" határa a versenytársi viszonyban nem álló cégek versenykorlátozó ügyletei esetében. Ez összhangban van a bizottság és a legtöbb tagállam versenyfelügyeleti szerveinek jelenlegi gyakorlatával -- hangsúlyozza a bizottság előterjesztése.
A jelenlegi szabályok lazítását jelenti az is, hogy a javaslat 5 százalékos küszöbértéket vezet be az úgynevezett "kumulatív hatású" helyzetekre. Ez azokat a piacokat jelenti, amelyeken több gyártó vagy kereskedő párhuzamosan kötött megállapodásainak köszönhetően halmozottan sérül a szabadverseny. A jelenlegi rendelkezés az ilyen eseteket teljeskörűen kizárja a "de minimis" szabály alkalmazási köréből -- így például a sör- vagy benzinpiacon általában minden megállapodás vizsgálhatónak számít.
A kis- és közepes vállalkozások közötti megállapodások általános szabály szerint bagatellnek számítanak, miután az ilyen szerződéseknek a gyakorlatban nincsen komoly hatásuk az egységes belső piac működésére -- hangsúlyozza a bizottság. Mindezek a könnyítések ugyanakkor továbbra sem vonatkoznak a versenypolitikai tilalmak úgynevezett "kemény magjára", tehát például az árrögzítésre és a piacfelosztásra. Ezekről az előterjesztés részletes listát közöl, ami lényegében a vertikális és horizontális versenykorlátozások alóli csoportos mentességekre vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő pontjait veszi át.
A "de minimis" szabályok alá tartozó megállapodások esetében az EU versenyfelügyeleti szerveként is működő Európai Bizottság sem saját kezdeményezésére, sem megkeresésre nem indít eljárást. A tervezett új szabályok -- amelyekről augusztus 1-jéig az üzleti élet, a fogyasztóvédők és más érintett csoportok bevonásával vita kezdődik -- a tagországok hatóságai számára nem lesznek kötelező erejűek; Brüsszel ugyanakkor abban bízik, hogy azt irányadó jelleggel a nemzeti szervek is figyelembe veszik versenyfelügyeleti tevékenységük során.
