BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emelik a "bagatell ügyek" határát

A bagatellnek minősülő és ily módon az uniós versenyfelügyeleti szervek által nem vizsgált versenyjogi ügyek körének bővítését javasolja az Európai Bizottság. Ennek révén elsősorban a kisvállalkozások terheit kívánják csökkenteni, a maguk számára pedig lehetővé kívánják tenni a valóban jelentős esetekre való összpontosítást.

Az 1997-es "de minimis jegyzék" felülvizsgálata keretében Brüsszel 5-ről 10 százalékra emeli azt a piaci részesedést, amely alatt nem vizsgálja a versenytársak közötti versenykorlátozó magatartást. Egyúttal 10-ről 15 százalékra nőne a "bagatell ügyek" határa a versenytársi viszonyban nem álló cégek versenykorlátozó ügyletei esetében. Ez összhangban van a bizottság és a legtöbb tagállam versenyfelügyeleti szerveinek jelenlegi gyakorlatával -- hangsúlyozza a bizottság előterjesztése.
A jelenlegi szabályok lazítását jelenti az is, hogy a javaslat 5 százalékos küszöbértéket vezet be az úgynevezett "kumulatív hatású" helyzetekre. Ez azokat a piacokat jelenti, amelyeken több gyártó vagy kereskedő párhuzamosan kötött megállapodásainak köszönhetően halmozottan sérül a szabadverseny. A jelenlegi rendelkezés az ilyen eseteket teljeskörűen kizárja a "de minimis" szabály alkalmazási köréből -- így például a sör- vagy benzinpiacon általában minden megállapodás vizsgálhatónak számít.
A kis- és közepes vállalkozások közötti megállapodások általános szabály szerint bagatellnek számítanak, miután az ilyen szerződéseknek a gyakorlatban nincsen komoly hatásuk az egységes belső piac működésére -- hangsúlyozza a bizottság. Mindezek a könnyítések ugyanakkor továbbra sem vonatkoznak a versenypolitikai tilalmak úgynevezett "kemény magjára", tehát például az árrögzítésre és a piacfelosztásra. Ezekről az előterjesztés részletes listát közöl, ami lényegében a vertikális és horizontális versenykorlátozások alóli csoportos mentességekre vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő pontjait veszi át.
A "de minimis" szabályok alá tartozó megállapodások esetében az EU versenyfelügyeleti szerveként is működő Európai Bizottság sem saját kezdeményezésére, sem megkeresésre nem indít eljárást. A tervezett új szabályok -- amelyekről augusztus 1-jéig az üzleti élet, a fogyasztóvédők és más érintett csoportok bevonásával vita kezdődik -- a tagországok hatóságai számára nem lesznek kötelező erejűek; Brüsszel ugyanakkor abban bízik, hogy azt irányadó jelleggel a nemzeti szervek is figyelembe veszik versenyfelügyeleti tevékenységük során.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.