Gyors márciusi bérkiáramlás

Akárcsak februárban, márciusban is jelentős volt a reálbér-növekedés a gazdaságban. Január-februárban 4,6, az első negyedévben pedig -- éves alapon -- 4,4 százalékos reálbér-növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A statisztikai szempontból kevésbé megbízható januári adat egyébként 4,2 százalék volt.
Az első negyedév béralakulása már egyértelműen arra utal, hogy a tavalyinál jelentősen gyorsabb bérkiáramlás valósul meg a gazdaságban. 2000-ben az adókedvezményekkel történő korrekció után is csak 1,9 százalékos reálkereset-növekedést regisztráltak.
A keresetemelkedés egyik legjelentősebb tényezője a minimálbér megemelése. Az önmagában 57 százalékos bruttó béremelkedést jelentő intézkedés által leginkább érintett ágazatokban sokkal gyorsabb a nettó keresetek növekedése, mint más szektorokban. Húsz százalék körüli a dinamika az erdőgazdálkodásban, a textil-, a cipő- és az építőiparban, valamint a vendéglátó-ágazatban, de igen gyors a növekedés a mezőgazdaságban is. Feltehető, hogy a gazdasági szolgáltatásban megfigyelhető 20 százalékos nettó keresetemelkedés nem a minimálbér hatása. Viszont az sem valószínű, hogy ezen ágazat alkalmazottjai 10 százalék feletti reálbér-emelkedést realizálhatnak 2001-ben.
Feltehetően a magyarázat a munkaadók "foglalkoztatási politikájában" keresendő. A társadalombiztosítási terhek elkerülése érdekében sokan minimálbéren bejelentett alkalmazottakat foglakoztatnak. Itt a statisztika jelentős béremelkedést regisztrált, hiszen 25 500-ról 40 ezer forintra nőtt a "hivatalos" bruttó fizetés. Ez a jelenség feltehetően nem csak a gazdasági szolgáltatás ágazatban, hanem minden más olyan területen megfigyelhető, ahol relatíve nagy a minimálbéren bejelentett alkalmazottak száma. Ha sok az ilyen foglalkoztatott, az felfelé torzítja az egész statisztikát. (A legjelentősebb réteg, amelyet ez a jelenség érinthetne, az önfoglalkoztató egyéni vállalkozások és betéti társaságok. Ez a kör azonban kiesik a megfigyelés alól, mivel öt főnél kisebb vállalkozásokat nem figyel meg a KSH.)
A felfelé torzítást azonban kompenzálhatja a költségvetési szektorban az idén bekövetkező erőteljes bérkiáramlás, aminek egyelőre kevés nyoma van a statisztikákban. Miközben a versenyszférában január-márciusban 16,4 százalékkal nőttek a nettó bérek, addig a költségvetési szektorban dolgozók mindössze átlagosan 12,3 százalékkal találtak többet a bankszámlájukon, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a két szektor közötti rés hónapról hónapra csökken. Figyelemre méltó, hogy a költségvetési szférában januárban még erőteljes reálbércsökkenést regisztrált a KSH. A februári 11,4, illetve a mostani 12,3 százalékos emelkedés azonban azt jelenti, a statisztika már érzékelte a magasabb béreket. Figyelembe véve a költségvetési terveket, az év hátralévő részében ezen a területen további növekedés lehet.
A megtakarítási hajlandóság gyengülése és a gyors bérkiáramlás alapján arra lehet következtetni, hogy az idén jelentős többlet-vásárlóerő jelenik meg a gazdaságban. Ez a fogyasztás bővülését és a külső egyensúly romlását hozhatja magával. Előbbit az év eleji kiskereskedelmi forgalom adatai már közvetlenül is jelzik, a külső egyensúly romlása azonban egyelőre nem jelentős.