BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Humánus személyi csődkezelés

A személyi csődeljárást szabályozó leendő törvény nem mentesíti az adóst tartozása kifizetése alól, de módot és időt ad a humánus törlesztésre. Az adósságkezelési eljáráshoz -- amit várhatóan valamely közigazgatási szerv folytat le -- a hitelezők többségi egyetértése szükséges. A törvénytervezetet még a nyár elején megtárgyalja a kormány.

Nem kifejezetten szociális gondoskodás a célja a magánszemélyek adósságkezeléséről szóló leendő törvénynek -- cáfolták az ezzel kapcsolatos várakozásokat az igazságügyi tárcánál. Mint azt a Világgazdaság megtudta: a hamarosan széles körű szakmai egyeztetésre kerülő jogszabálytervezet a hitelezők érdekeire figyelemmel nyújt a bajbajutottnak segédkezet. Ennek során nem kizárt annak lehetősége, hogy az érintett mentesül tartozása egy részének megfizetése alól. Ám önmagában erre alapozni kevés ahhoz, hogy valaki részese lehessen az adósságkezelésnek. Annyi bizonyos: a sajátos eljárás alatt -- ami legfeljebb három évet vehet igénybe -- az adósnak nem kell tartania a végrehajtástól.
A 20-30 szakaszból álló törvénytervezet szerint az a magánszemély, aki -- akár lakásával, akár ingóságaival kapcsolatos -- kölcsöneit nem tudja rendezni, az adósságkezelő hatósághoz fordulhat, indítványozva önmagával szemben a "csőd"-eljárás lefolytatását.
Nem kérheti azonban ezt bárki. Alapvető feltétel például, hogy az adósnak magyarországi lakóhelye legyen, nyíltan feltárja az anyagi körülményeire vonatkozó összes szükséges adatot, és szinte napi kapcsolattartást vállaljon a hatósággal. Lényeges követelmény, hogy vagyona ne legyen több a szokásos életvitelhez szükséges ingóságoknál, illetve lakása se haladja meg a rendeletben megszabott méretet és értéket. Nincs helye az eljárásnak természetesen akkor sem, ha jogerős büntetőbírósági ítélet sújtja vagyonelkobzással az illetőt, vagy kötelezi mondjuk számára megfizethetetlen pénzösszeg lerovására.
Az adósságkezelés első lépése az adós és a hitelező közötti megegyezés elősegítésére, olyan kompromisszum megkötésére irányul, amelynek teljesítésével az érintett sem megy tönkre, és a kölcsönadó is nagyrészt pénzéhez jut. A hatóság ekkor közvetítői-békéltetői tevékenységet lát el. Csak megegyezés híján hárul rá a törlesztés mikéntjének és menetének meghatározása, amelyhez a hitelezők többségi egyetértése szükséges, hiszen azok érdekeinek védelme alapvető szempont.
Az eljárás alatt a hatóság által előírt, csökkentett összegű részletekben fizethet az adós, illetve bizonyos ideig -- legfeljebb hat hónapig -- még a törlesztésre is haladékot kaphat. Némely országban -- például Svédországban -- az adósságkezelés eredményes befejezése a még fennálló tartozások elengedését vonja maga után. A készülő hazai szabályozás nem ezt a megoldást követi, ami inkább a szociális típusú intézkedéseknek lehet velejárója. Az igazságügyi tárcánál hangsúlyozták: a leendő jogintézmény nem segélyalapú, nem állami finanszírozású modell. Alapvetően a hitelezők akaratától függő humánus törlesztési rend, amely hosszú távú megoldás lehet a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó tartozások rendezésére.
Az adósságkezelésre előreláthatólag nem jön létre új szervezet. A tervek szerint valamely -- a hatósági feladatok ellátására alkalmas -- közigazgatási szervnek jutna a feladat, természetesen a szükségszerű fejlesztésekkel. A jogorvoslat viszont már bírósági útra tartozik, csakúgy, mint az adósságkezelés lezárása.
A törvénytervezetet feltehetőleg még a nyár elején megtárgyalja a kormány.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.