Jogos kötvényigény

Első fokon ismét pert nyert egy 1924-es népszövetségi államkötvény-tulajdonos a magyar állammal szemben. A bíróság helyt adott az értékpapírokban foglalt ezer svájci frankról és száz angol fontról szóló követelésnek. Jogosnak találta az 1926-ban kibocsátott államkölcsönkötvényen alapuló, 10 angol fontra, illetve annak megfelelő forintösszegre vonatkozó felperesi igényt is.
Emlékezetes: két éve egy 1924-es népszövetségi kötvénnyel kapcsolatos próbaper nyertesének ezer svájci franknak megfelelő forintösszeget ítélt meg jogerősen a bíróság. Határozatát tavaly májusban -- a vesztes pénzügyi tárca kezdeményezte eljárásban -- a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa megerősítette. Ennek ellenére a minisztérium nem rendezte a hozzá forduló népszövetségi kötvénybirtokosok igényeit. A tegnapi -- bár nem jogerős -- bírósági döntés az 1924-es, svájci frankról szóló értékpapírok kifizetésére irányuló követelések jogosságára utal. Egyúttal azokkal azonosan ítéli meg az ugyancsak népszövetségi, ám fontban meghatározott, valamint az l926-os államkölcsönpapírokból eredő igényeket is. A bíróság kimondta, hogy ezek a követelések nem évültek el, és nem is értéktelenedtek el a pengő-forint váltás folytán.
Patay Géza ügyvéd, a felperes jogi képviselője a Világgazdaság kérdésére kifejtette, hogy eddigi tapasztalatai alapján azoknak a kötvényköveteléseknek az érvényesíthetőségét látja valószínűnek, amelyeket külföldi valutanemben is, valamint aranyban határoztak meg.
A jövő héten egyébként újabb kötvényperben várható ítélet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Öt székesfővárosi értékpapír-tulajdonos egyesített jogvitájában születhet döntés. A felperesek keresetükben a városházától vagy a magyar államtól várják a múlt század elején kibocsátott -- koronára, holland forintra, angol fontra vonatkozó, illetve aranydollár-alapú -- kötvényeikből eredő követeléseik teljesítését. Nem csupán a névértéket kívánják érvényesíteni, hanem szelvénykövetelésük is van, ami az ügyleti kamatot testesíti meg. Az alperesek vitatják a követelések jogalapját, az igények elévülésére és elértéktelenedésre is hivatkoznak.