Krónikusan kicsi kassza

Nem lepte meg az egészségüggyel foglalkozó képviselőket, hogy az idén legalább 20 milliárd forinttal növelni kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerkasszáját, hiszen annak öt éve krónikus a hiánya, azt az idei tervezéskor sem pótolták. A deficit mértékének lefaragása érdekében készülő kormányzati intézkedések azonban megosztották a bizottságot és az ülésre meghívott szakembereket.
Az Magyar Orvosi Kamara titkára szerint például nem etikus az orvosokra és a patikusokra hárítani az olcsóbb szerek propagálását. Komáromi Zoltán ehelyett az egyes megbetegedésekre kidolgozandó gyógyítási ajánlásokat kérné számon az orvosszakmai kollégiumoktól. A 3500 forintnál drágább gyógyszerek árrésének 630 forintban való befagyasztásával kapcsolatban pedig Matejka Zsuzsanna gyógyszerszakértő azt mondta: a hét éve hatályos degresszív árrésrendszert úgy kellene átalakítani, hogy az említett határértéknél drágább gyógyszerekre -- mivel számuk jelentősen megnőtt -- újabb három árréssávot alakítanának ki. Jelenleg az említett határérték fölötti szereknél egységesen 16 százalék, de lagalább 630 forint a patikai árrés. Szabó György szocialista kéviselő szerint az árrésváltoztatást hatásvizsgálatoknak kellene megelőzni, amelyekből választ kapna a kormányzat: valóban extraprofithoz jutnak-e a patikusok.
A szaktárca és az OEP a gyógyításban részt vevő vállalkozásokról is tájékoztatta a képviselőket. Kiderült, annak ellenére, hogy a biztosító által vásárolt szolgáltatások ellenértéke nem tartalmazza az amortizáció fedezetét -- így más nemzetgazdasági ágazatokhoz viszonyítva nincs garancia a profitszerzésre --, nő a magántőke részesedése. A befektetések elsősorban a nagy értékű diagnosztikai eszközök (komputertomográf, mágneses elven működő képalkotás) telepítésére és a művesekezelésekre korlátozódnak. Ennek egyik oka, hogy e beavatkozások jól elkülöníthetők a többi gyógykezeléstől.
A valóban privát szolgáltatás azonban még elenyésző, ennél jelentősebb a különféle szakterületeken a vállalkozásban végzett gyógyítás. A háziorvosi szolgálatok 79, a fogászati ellátás 74, az otthoni szakápolás 81 százaléka vállalkozásban működik. A betegszállítás esetében is több mint 50 százalékos a vállalkozási forma aránya. A szaktárca a magánosítás bővülésére számít, ezért programot készít a szabályozott piaci stratégia megalapozására.