Lassan már csak a nagy irodák élnek meg

Míg a technika fejlődik, a liberalizáció, a globalizáció növekedési lehetőségeket nyit meg a HCT, az idegenforgalmi ágazat fellendülő szegmensei előtt, addig a kisebb és közepes vállalatok (amelyek a legtöbb munkalehetőséget adják) kilátásai egyre homályosabbak -- állapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az ágazat helyzetét értékelő összefoglaló jelentése.
A bérek átlagosan alacsony színvonalának az az oka, hogy az idegenforgalomban foglalkoztatottak között igen nagy a szakképzetlen, gyakran külföldi munkások, sőt fiatal gyerekek aránya, továbbá sok a részidős, idényjellegű, kis fizetéssel járó munkahely. A gyermekek alkalmazásának legriasztóbb formája a prostitúció. A foglalkoztatás másik problémája az alkalmazottak gyakori cserélődése, a szabályozatlan munkaerő, a szakszervezeti tagok kis száma (10 százaléknál kevesebb) és az emberi és természeti erőforrások egyre intenzívebb igénybevétele. Utóbbi a fokozódó versenynek és annak a következménye, hogy az idegenforgalom olyan távoli vidékeket ér el, ahol az infrastruktúra gyengén vagy legalábbis nem eléggé fejlett.
Az idegenforgalom gazdasági és munkahelyteremtő fontosságát mutatja, hogy becslések szerint minden, közvetlenül abban tevékenykedőre másfél, közvetve tőle függő munkahely jut más ágazatokban. Egyes régiókban a munkaerő 10 százaléka közvetlenül a turizmusban dolgozik. Az Utazási és Idegenforgalmi Világtanács szerint az idegenforgalomban közvetlenül és közvetve a világszerte a munkaerő 8 százalékát foglalkoztatja, és a GDP 11 százalékát termeli ki az ágazat.
A nemzetközi turizmus a gazdaság átlagánál gyorsabban nő, a következő húsz évben évi 4,5 százalékot prognosztizálnak a jóslatok. Tavaly majdnem 700 millió látogató lépte át a határt, és több mint 500 milliárd dollárt költött el külföldön. Jelentősen hozzájárult az idegenforgalom globalizációjához a repülőjegyek árának esése a dereguláció következtében.
Az utazások rövidebbé, de gyakoribbá váltak, és új formák jelentek meg: a természetjárás, az ökoturizmus, a kalandkeresés. Ez fontos jövedelemforrás a félreeső vidékek számára, ahol a mezőgazdaság hanyatlik.
A jelentés szerzői aggódnak, mert a nagy légitársaságok elektronikus elosztó- és helyfoglaló rendszerei nincsenek kellő tekintettel a kis- és közepes vállalatokra, a fejlődő országokra. A nagy szállodaláncok összeolvadásai, franchisingszerződései és szorosabb kapcsolatai a légitársaságokkal, utazásszervezőkkel és utazási irodákkal háttérbe szorítják a független vállalatokat.
Az ILO felhívja a figyelmet rá, hogy nagy összegeket kell befektetni a dolgozók képzésébe, az idegenforgalomban a munkahelyeket tekintélyes életpályává kell tenni. Külön foglalkozni kell ennek keretében a kis- és a közepes vállalatokkal. Ugyancsak külön figyelmet érdemel a nemzeti parkok kényes, kulturált környezetének megóvása, ami nem lehetséges a helyi lakosok értő részvétele nélkül.